A szabad kereskedelem mégsem a kivételes 1% része?

Tőkés László bejegyzése

Talán a szabad kereskedelmet sem szabad a konszenzussal bíró viták közé sorolni, az előző bejegyzésben említett 1%-ot tartalmazó halmazba tenni (megkockáztatom, hogy ez a halmaz üres halmaz), hisz számos bírálat és kétely jellemzi a témát, mind elméleti, mind empirikus oldalon. Egyrészről a szabad kereskedelem jótékony hatásaival foglalkozó makro-modellek (így például a nemzetközi gazdaságtan kurzuson tanult ricardo-i modell is) több olyan feltevésre építenek, melyek a valóságban nem állnak fenn. Ilyen feltétel például az, hogy egy termelési tényező van a gazdaságban, illetve, hogy az szabadon áramolhat a különböző szektorok között. És ha az elméleti feltevések nem teljesülnek, akkor a következtetések sem feltétlenül. Ugyanakkor az empirikus irodalmat is éri kritika. Először is: A szabad kereskedelem, mint jelenség kvantifikációja igen nehézkes. Másodszor, számos endogenitási probléma merülhet fel, illetve problémás az összes fontos változóra történő kontrollálás is. A meglévő empirikus tanulmányok pedig nem mind hoznak pozitív eredményeket. Például Rodríguez – Rodrik (1999) különböző kritikákat (pl. a nyitottságot mérő indikátorok rossz minőségűek) fogalmaznak meg a meglévő empirikus tanulmányokkal kapcsolatban és saját kutatásuk eredménye szerint nincs kapcsolat a kereskedelmi nyitottság és a növekedés között. Egy kicsit másik területen, de hasonlóan a pozitív eredményeket cáfolja Reppas – Christopoulos (2005) tanulmánya. Az ELG (exportvezérelt növekedés hipotézise, mely azt mondja, hogy adott ország exportnövekedése hozzájárul annak gazdasági növekedéséhez) hipotézist vizsgálják egy 22 országból és 30 évből álló panelen és arra jutnak, hogy a minta egy részében nem teljesül az ELG hipotézis. Hasonló eredményt hozó empirikus művek pedig könnyedén találhatóak még nagyobb számban is. Ráadásul még egy súlyos probléma felmerül, ha el is fogadjuk, hogy a nyitottság növekedést szül: Hogyan oszlik el a plusz jövedelem az országban? De a jövedelemeloszlás problematikájáról talán majd egy másik bejegyzésben…

About these ads
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s