Ki nyer, ki veszít?

Tőkés László bejegyzése

Mint egy korábbi bejegyzésben említettem, ha elfogadjuk, hogy a liberalizáció, a nyitottság, a szabad kereskedelem a jólét növekedését okozza, felmerül még egy igen fontos kérdés: A többletjövedelem hogyan oszlik el adott ország lakosai között?

Az alábbi ábra a globalizáció – szegénység összefüggést mutatja.
Az ábra részletes elemzését Nissanke – Thorbecke 2010-es cikkében (ami egyébként az ábra forrása is) olvashatjuk. Én most csak egy rövidebb magyarázatot csatolnék ide. Fogadjuk el a tézist, miszerint a nyitottság jótékony hatással van a növekedésre, tehát minél nyitottabb egy ország (≈minél liberálisabb kereskedelempolitikát folytat) annál nagyobb növekedést tud produkálni. Ha pedig gyorsul a növekedés, nagyobb lesz a jólét, azaz csökken a szegénység. Ezt a folyamatot szemlélteti az ábra felső háromszöge. De milyen szegénységről is van szó? Abszolút értelemben a szegénység csökkeni fog, hiszen (c.p. változást feltételezve) ugyanannyi emberre nagyobb aggregált GDP jut. Mi a helyzet azonban a relatív (valamihez viszonyított – másik emberhez, átlaghoz, mediánhoz, stb.) szegénységgel? Ennek megválaszolása érdekében vessünk egy pillantást az ábra alsó háromszögére! A nyitottság növeli az egyenlőtlenséget, mert a kereskedelemből származó jövedelem egyenlőtlenül oszlik el: a kereskedelemben részt vevő iparágak/cégek/városok/területek/stb. jobban fejlődnek, nagyobb jövedelemhez jutnak, mint a kereskedelemből kimaradó társaik. Azaz a különböző szereplők közötti jövedelembeli távolság növekszik, tehát a relatív szegénység növekszik. Természetesen a kereskedelem jövedelemeloszlásra gyakorolt hatása sem ennyire egyértelmű, az IMF néhány kutatója például azt mondja, hogy a kereskedelmi nyitottság kis mértékben ugyan, de csökkenti az egyenlőtlenséget (tehát semmiképp sem növeli, mint azt előbb említettem).

A háromszög kihagyott részeiről nem írnék, az érdeklődők a korábban hivatkozott Nissanke – Thorbecke cikkben részletesen is elolvashatják. Ha nem is egységes az irodalom ezt a témát illetően sem, arról semmiképp ne feledkezzünk el, hogy ha a liberalizációnak köszönhető növekedésről beszélünk, érdemes megvizsgálni a többletjövedelem eloszlását, és a szabad kereskedelem költségeinek és nyereségeinek számbavételénél figyelemmel lenni az egyenlőtlenség változására.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s