GDP, mint jóléti mutató?

Tőkés Laci bejegyzése

„Ami a piaci teljesítmény mérőszámaként indult, az mára egyre inkább a társadalmi teljesítmény mutatójává válik, és ez nem jó.” – mondták a Nobel-díjas közgazdászok, Joseph E. Stiglitz és Amartya Sen.

Azt már a bevezető makroökonómia kurzus első alkalmai egyikén megtudhattuk, hogy a GDP nem tökéletes, sőt nem is igazán jó mérőszáma a jólétnek. A következő hiányosságokat szokták leggyakrabban említeni, ha a GDP, mint jóléti mutató kritikáit sorolják:

  • Számos olyan háztartási tevékenységet (pl.: gyermeknevelés, idősgondozás) figyelmen kívül hagy, melyek gazdasági szempontból produktívak és fontosak.
  • A nem-piaci teljesítmények (pl.: rendőrség, honvédelem) értékelése és a GDP-ben történő számbavétele igen nehézkes.
  • Aggregált mérőszámként nem tud elosztási kérdéseket (egyének közötti egyenlőtlenség) megragadni.
  • Flow változókat aggregál és nem veszi figyelembe adott gazdaság állományjellegű gazdagságát.
  • Nem veszi figyelembe az ember okozta természeti károk negatív hatásait.
  • Számos, igen fontos tényezőt nem vesz figyelembe, melyek hatással vannak a jólétre: egészség, gazdasági biztonság, szociális kapcsolatok minősége, stb.
  • A GDP növekszik a bűnözés növekedésének hatására, katasztrófák és szennyezések idején, mikor is az ezek elhárítására/kezelésére fordított kiadások növekednek.

 A negatív tulajdonságok pedig tovább sorolhatóak. Éppen ezek miatt felmerült az igény új jóléti mérőszámok megalkotására. Vagyis, pontosabban fogalmazva: felmerült az igény jóléti mérőszámok megalkotására, hisz, ha Sen és Stiglitz mondatait vesszük alapul, a GDP nem is jóléti mutató, hanem a gazdaság teljesítményének mérőszáma, a kettő pedig nem azonos. És született is számos ilyen mutatót, melyeket egy, az Európai Parlament megrendelésére készült tanulmányban három fő csoportra osztanak:

  1. Adjusztált GDP mutatók: Ezen mutatócsalád alapját a GDP képezi, azonban korrigálják azt különböző, pénzben kifejezett gazdasági, társadalmi és környezeti tényezőkkel. Pl.: MEW, ISEW, GPI.
  2. Új mutatók a GDP helyett: Ezen mérőszámok sokkal közvetlenebbül próbálják leírni a jólétet, például az átlagos elégedettséget megragadva. Pl.: HDI, HPI, EF.
  3. Kiegészített GDP mutatók: Ezen mutatók esetén a GDP-hez újabb dimenziókat társítanak, melyek környezeti és/vagy társadalmi információkat sűrítenek. Pl.: NAMEA, GEEA.

Mind a három csoportban számos mutató található, melyekről részletesen írnak az említett tanulmányban. Aki egy rövidebb összefoglalót szeretne olvasni róluk, az itt talál egyet.

Befejezésképp pedig álljon itt egy ábra (forrása a már emlegetett EP tanulmány), mely a jólétet próbálja megragadni és dimenziókra bontani. Az ábra természetesen nem teljes, de arra bőven elég, hogy érzékeltesse, mennyire nem jó mércéje a GDP a jólétnek…

Reklámok
Kategória: GDP, Makro | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) GDP, mint jóléti mutató? bejegyzéshez

  1. csortosorsi szerint:

    Ezek szerintem is nagyon érdekes dolgok! Bár furcsállottam, hogy egy mostanában elterjedni látszó mutató kimaradt a felsorolásból (sőt az EP-s tanulmányban is csak egy rövid box-nyi helyet kapott), mégpedig a “Gross National Happiness” mutatója.
    Ennek eredetét, ötletét, tartalmát és jelentőségét nagyon jól összefoglalja ez a rövid, szórakoztató videó:

  2. Visszajelzés: Gross National Happiness « csortosorsi

  3. Visszajelzés: A „Better Life” Index | csakmakro

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s