Kína és India múltja, jelene és jövője

Mi az első gondolatunk, mikor Indiáról és Kínáról kérdeznek minket? A rendkívül gyors növekedés. Hogy minek is köszönhető ezen növekedés a két országban? Erről beszél nekünk Ejaz Ghani, a Világbank tanácsadója.

Először is nézzük meg, mennyire is jelentős Kína és India gazdasága a világban! Az Economist két remek ábrával segíti ez. Az egyik alapján megtudhatjuk, hogy a világ 2012-es várható GDP növekedésének 37,4%-át adja Kína és 12,4%-át India (összehasonlításképp: az USA hozzájárulása 10,2%, az Eurózónáé pedig -2,1%).

Tehát mindkét ország nagyon nagy mértékben növekszik. A két ország növekedési potenciálja azonban egész másból fakad: Míg Kína növekedése az ipari termelésnek köszönhető, addig India esetében a szolgáltatások a meghatározóak. 1991-ben a szolgáltatások GPD-ből való részesedése a világátlagnál 5 százalékponttal volt magasabb Indiában és 6 százalékponttal alacsonyabb Kínában. Ez a nagy távolság 2005-re sem közeledett: A világátlagtól vett eltérés Indiában kicsivel tovább növekedett, Kína pedig még tovább csökkent, már 8 százalékponttal volt kisebb a világátlagnál.

Hasonlóan nagy különbség látható az ipari termelésben is: 1991-ben Kínában az ipari szektor GDP-beli részesedése 18 százalékponttal nagyobb volt a világátlagnál, míg Indiában 3 százalékponttal alacsonyabb; 2005-ben pedig a kínai különbség még tovább növekszik, 19 százalékpontra, az indiai pedig az 1991-es szinten marad.

Mi a helyzet a termelékenységgel? Az eddigiek alapján azt várnánk, hogy Kínában az ipar termelékenysége jóval nagyobb, mint a szolgáltatásoké, Indiában pedig a szolgáltatások termelékenysége haladja meg az iparét. Várakozásaink pedig teljesülnek is. Ghani szerint a szolgáltatások esetén a magas munkatermelékenységet két dolog okozhatja:

  • Az alacsony jövedelmű országok, mint India esetén a fő okok az alacsony bérek, a méretgazdaságosság, és a tudás túlcsordulás (spillover) lehet.
  • A magas jövedelmű országokban pedig az innováció szerepe igen jelentős.

Ghani az exporttevékenység konvergenciáját is vizsgálta a két ország esetén. 1982-ben a szolgáltatásexport részesedése a teljes exportból mind Indiában, mind Kínában a világátlaghoz hasonló volt. 2006-ra ez jelentősen megváltozót: India pozitív outlier lett, a világátlagot 21 százalékponttal meghaladó részesedéssel, és a modern szolgáltatások exportjában a világ egyik vetetője lett. Ezzel szemben Kína csupán a hagyományos, ipari termeléshez kötődő szolgáltatásokban (pl.: szállítás, logisztika) tudott fejlődni.

Végül, felmerül a kérdés: A jövőben melyik ország lesz képes gyorsabban növekedni?

India nagy lehetősége a szolgáltatások globalizációjában rejlik, ugyanakkor nagy probléma, hogy ezen szektor jóval kevesebb munkahelyet teremt, mint az ipar. Ha India képes megoldani ezt a problémát és emberek millióinak munkát adni, akkor képes lehet még Kínánál is gyorsabban növekedni. Kínának pedig a szolgáltatói szektor fejlesztésére kell koncentrálnia, ugyanis csak ez segíthet elkerülni a „közepes jövedelmi csapdát”, azt, hogy elérve a közepes jövedelmű országok szintjét, az azon történő megrekedés helyett képes legyen tovább növekedni és elérni a magas jövedelmű országok szintjére.

Reklámok
Kategória: Makro, Nemzetközi
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s