A “middle income trap” vizsgálata

Egy korábbi bejegyzésben már volt szó a „közepes jövedelmi csapdáról” India és Kína kapcsán. Ezen bejegyzésben azt vizsgáljuk meg az Economist segítségével, hogy mennyire releváns ez a probléma a mai világban.

Megfigyelhető bizonyos konvergencia az országok között: A szegény országok a gazdagoknál dinamikusabban növekednek, részben azért, mert a gazdag államok innovációit imitálják, mely jóval gyorsabb és egyszerűbb folyamat, mint maga az innováció. De ez nem azt jelenti, hogy a szegény országok fel is zárkóznak a gazdagokhoz. Az alábbi ábra tanulsága szerint legalábbis nem:

Az ábrán az egyes országok egy főre eső jövedelmének az amerikai egy főre eső jövedelemhez viszonyított aránya látható: A vízszintes tengelyen az 1960-ban megfigyelt arány, a függőleges tengelyen pedig a 2008-ban mért ráta. Ezek alapján 9 részre osztható a síknegyed, és egyfajta dinamikát mutat, mégpedig azt, hogy az egyes országok hogyan mozogtak a vizsgált periódus alatt. A bal alsó sarokban azon országok találhatóak, melyek 1960-ban és 2008-ban is szegények voltak az USA-hoz hasonlítva. Az ábra közepén láthatjuk a közepes jövedelmi csapdába eső országokat, melyek elérték a közepes jövedelmi státuszt, azonban onnan kimozdulni képtelenek voltak a vizsgált 48 év alatt. Látható, hogy igen sok államot találunk itt, például Kínát, Brazíliát, stb. Csak igen kevés országnak (13 darab) sikerült a közepes jövedelmi szintről gazdag országgá fejlődnie, ilyen állam például Izrael vagy Tajvan, illetve Görögország is. Látható tehát, hogy a csapda igenis releváns probléma, tehát a konvergencia korántsem egyértelmű.

 

Advertisements
Kategória: Makro, Nemzetközi
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s