Válság Magyarországon

Valentinyi Ákos tanulmányában (rövidebben itt) azt vizsgálja, mi vezetett ahhoz, hogy Magyarország 1990-ben még Közép-Kelet-Európa nagy reménysége volt, és azt várhattuk, hogy hazánk fog leggyorsabban az EU-hoz konvergálni, addig 2008-ban már az egyik legsérülékenyebb országként „fogadta” a válságot. A vizsgált területek a következőek: növekedés, munkaerőpiaci trendek, fiskális politika.

Növekedés: Magyarország 1995 és 2004 között, hasonlóan a Visegrádi Négyek többi országához, gyors növekedést mutatott az egy főre eső bruttó hazai termékben, konvergálva ezzel az EU-15 (azon 15 ország, melyek 1995-ben tagjai voltak az EU-nak) átlagához. 2005-ben azonban a növekedés Magyarországon megtorpant, mialatt a többi visegrádi országban tovább folytatódott. Közelebbről vizsgálva a helyzetet pedig még inkább romlik a kép, ugyanis az 1995 utáni magyar növekedés javarészt a gyors tőkefelhalmozódásnak, illetve a ledolgozott órák növekedésének köszönhető (melyek ugye nem növekedhetnek a végtelenségig, így ezek növekedésserkentő potenciálja napjainkra gyakorlatilag kimerült). A teljes tényezőtermelékenység, a TFP (ugye emlékszünk még makroökonómia óráról a Solow-maradékra?) szerepe pedig igen csekély – holott hosszú távon ez lehetne a kulcsa a növekedésnek.

Munkapiaci trendek: A döntéshozók fő célja a relatíve alacsony munkaerőpiaci részvétel növelése kell, hogy legyen, mely számos pozitív jelenséget hozna magával: aggregált jövedelem növekedése, illetve a költségvetési egyenleg növekedése az adóbevételek emelkedése és a nyugdíjak/különböző juttatások csökkenése révén. Egy jelentős probléma hazánkban a nagyon magas adóék (2000 és 2008 közötti átlagértéket tekintve az EU országok rangsorában a második helyet foglaljuk el), mely az extenzív határon csökkenti a munkaerő-kínálatot. A másik tényező, mely csökkenti a munkakínálatot, a minimálbérek emelkedő szintje (a vállalatok hajlamosak alacsony béren bejelenteni a munkásokat, és a fizetés egy részét feketén adni, azonban minél magasabb a minimálbér, annál kevesebbet lehet egy adott jövedelemből feketén fizetni, annál nagyobb lesz a jövedelem adózott része, mely csökkenti a nettó fizetést, ezáltal a munkaerő-kínálatot).

Fiskális politika: Magyarország 2004-es EU csatlakozása óta folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt áll; 2002 és 2010 között a költségvetési deficit végig meghaladta az 5%-ot, vagy ahhoz közel járt. Ráadásul a fiskális politikát hazánkban egy jelentős politikai üzleti ciklus is jellemzi. Tehát a magyar fiskális intézmények gyengék, mely tényt a Költségvetési Tanács 2011-es ellehetetlenítése tovább erősítette.

Ezek fényében nézzük meg, hogyan érintette Magyarországot a válság! 2007 végén a legtöbb fejlődő ország magas külső adóssággal, vagy magas államadóssággal küzdött. Magyarország volt az egyetlen, mely mindkettővel rendelkezett, ami pénzügyileg nagyon törékennyé tette. A nagy külső adósság legfőbb okozója, hogy 2008 előtt a magyar háztartások és cégek jelentős mennyiségű, külföldi valutában denominált adósságot halmoztak fel (a magyar bankok külföldről hitelt vettek fel, melyet idegen valutában denominálva hiteleztek a magyar szereplőknek) – mely egy igen jelentős árfolyamkockázatot hozott magával. A helyzetre adott kormányzati válaszokat mindannyian ismerjük (árfolyamrögzítéses törlesztés, különadók, egykulcsos adó, stb). Az amúgy is törékeny, rossz helyzetben lévő magyar gazdaságot tehát igencsak megviselte.

Mik tehát a válság magyarországi tanulságai?

1. Egy független, nemzeti, fiskális hatóság/őrszem, egy ún. watchdog-intézmény, mint volt a Költségvetési Tanács, a fiskális politika egy hatékony korlátozója, féken tartója lehet.

2. A munkapiaci rigiditások hiánya nem feltétlenül eredményez jó munkaerőpiacot. A magas munkát terhelő költségek, illetve az adóelkerüléssel kapcsolatos minimálbér-szabályozások a munkaerőkínálat csökkenéséhez és a részvételi ráta eséséhez vezethet.

3. Egy pénzügyi válság és egy veszélyes fiskális állapot gyakran olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket szül, melyek nem segítik a hosszú távú növekedést.

Advertisements
Kategória: Makro, Nemzetközi
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s