Olimpia, mint a gazdasági növekedés egy lehetséges forrása?

Mivel az emberek nagy része olimpiai lázban ég, mi sem tehetjük meg, hogy szó nélkül megyünk el mellette. Ezért ebben a bejegyzésben megnézzük, milyen gazdasági hatásai lehetnek az Olimpiának a rendező országban. Elöljáróban annyit, hogy az irodalom ebben a témában is megosztott, azonban az újabb, módszertanilag igényesebb és nagyobb adatbázissal dolgozó kutatások egy irányba tartanak és cáfolják a korábbi eredményeket.

No, de akkor lássuk a medvét! Először is nézzük meg, miként hathat az Olimpia a rendező ország gazdaságára! A PwC egy 2004-es elemzésében kétféle megközelítést alkalmaz a hatások kategorizálására. Egyrészt idősíkon is csoportosíthatjuk az Olimpia gazdasági következményeit, mely alapján beszélhetünk a Játékok előtti fázisról, a Játékok alatti fázisról, valamint a Játékok utáni szakaszról. A következő táblázat a hasznokat és költségeket mutatja a három imént említett idődimenzióban:

Ugyanakkor a PwC szakemberei említenek egy másik csoportosítási elvet is, mely esetén a minőségük szerint kategorizáljuk a hasznokat és költségeket. Megkülönböztetünk keresletvezérelt hasznokat, mint például a megnövekvő turizmus által generált plusz kereslet (a turisták utaznak, megszállnak valahol, fogyasztanak, stb.), illetve beszélhetünk ún. hagyatékhasznokról is, mint például a megteremtett infrastruktúra későbbi pozitív hatásai, vagy a játékok alatt megszerzett ismertség és hírnév kihasználása (pl. cégek későbbi betelepülése). A költségeket szintén két dimenzióba sorolhatjuk. Egyrészt felmerülnek közvetlen költségek, mint például a szükséges infrastruktúra (utak, stadionok, olimpiai falu) kiépítésének költségei, másrészt nem feledkezhetünk meg az egyes projektek alternatíva költségéről: könnyen előfordulhat, hogy az Olimpiához szükséges infrastruktúra kiépítése, más, esetlegesen jobban megtérülő projektek forrásait emésztik fel, egyfajta kiszorító hatást generálva.

A kérdés csak az, hogy melyik hatás az erősebb, az adott város mennyire hatékonyan képes élni a lehetőségekkel, képes-e hosszú távon is növekedést teremteni az Olimpia utózöngéjéből. Egy igen friss tanulmány szerint a válasz nem túl bíztató. A kutatók az 1950-2005 közötti időszakot vizsgálva arra jutottak, hogy hosszú távon nem mutatható ki szignifikáns pozitív hatás, azaz az Olimpiának helyszínt biztosító városok nem képesek hosszú távon profitálni a játékok adta lehetőségekből.

Egy másik tanulmányban is azt írják, az Olimpia nem egy igazán jó „befektetés”. Egyrészt óriási kiadásokkal jár, másrészt, az infrastruktúra, melyet az egyik legnagyobb hozadékként szokás említeni, nem is az Olimpia sajátja, az infrastruktúra egy része attól függetlenül is kiépítésre kerülne. Ráadásul, a helyi lakosok által az Olimpiára költött pénz legnagyobb része nem plusz, pótlólagos fogyasztás, hanem más jellegű fogyasztásuk (pl.: más kulturális, szabadidős tevékenységek) rovására történő kiadás-átcsoportosítás. Ami pedig szintén probléma, hogy a beruházások egy része ún. fehér elefánt, azaz fölösleges, a későbbiekben nem igazán használható presztízsberuházás. Ide sorolhatjuk például a különböző nemzetközi standardoknak megfelelő, nagy befogadóképességű stadionokat, az átmeneti idegenforgalom-növekedésre épülő kiszolgáló egységeket (szállodák, éttermek, közlekedési útvonalak és eszközök), melyek a játékok lezajlása után kihasználatlanul állnak. Például a 2004-es athéni Olimpia is után számos fehér elefánt maradt (megdöbbentő képekért klikk a hivatkozásra!).

Felmerül azonban a kérdés, hogy az-e egyáltalán az Olimpia megrendezésének célja, hogy az adott város, vagy ország makrogazdasági profitot húzzon abból? Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nem. A szakember szerint az Olimpia rendezésének célja általában nem a profitszerzés, a gazdasági előnykovácsolás, sokkal inkább valamiféle más, eszmei dolog. Peking például politikai erejét próbálta megmutatni, Barcelona a turizmusát akarta fellendíteni (amit azért tekinthetünk gazdasági célnak, véleményem szerint), Szöul pedig meg akarta mutatni, milyen erős gazdaságot épített fel az országban.

Befejezésképp, kicsit elhagyva a makrogazdasági megközelítést, nézzük meg, miért nagyon jó és érdemes Olimpiát rendezni! A Goldman Sachs szerint ezért:

Az oszlopok a szerzett érmek számát mutatják: A sötétek a szerzett érmek átlagos számát azokban az években, mikor adott ország nem volt az Olimpia rendezője, a világosabb oszlopok pedig a szerzett érmek számára utalnak abban az évben, mikor az adott ország adott otthont a Játékoknak. Ha gazdasági szempontból nem is érdemes otthont adni az ötkarikás játékoknak, éremszempontból úgy tűnik, igen.

Ha vége az Olimpiának, meglátjuk, mi történik a brit gazdasággal (és a brit érmek számával). Ha a Bank of England-nek igaza lesz, az ötkarikás játéknak érezhető hatása lesz az angol GDP-re.

Reklámok
Kategória: Makro, Nemzetközi
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Még mindig Olimpia… | csakmakro

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s