Még mindig Olimpia…

Előző bejegyzésünk az Olimpiával foglalkozott, azt elemezte, hogy az Ötkarikás Játékok megrendezésének vannak-e makrogazdasági hatásai a rendező országban, és ha vannak, akkor milyenek és azok miből fakadnak. Ebben a bejegyzésben továbbra is az Olimpiával foglalkozunk, azonban egy egészen más aspektusból. Érdemes lapozni!

Minden bevezető makroökonómia kurzus tananyagának egy jelentős részét modellek építése, megismerése teszi ki. Azonban modelleket nem csak azért építhetünk, hogy GDP-t, vagy inflációt jelezzünk előre, hanem például azért is, hogy „megjósoljuk” hány érmet fog szerezni egy adott ország egy adott Olimpián. Számos ilyen modell létezik, azonban Robert Skidelsky szerint általánosságban az mondható el, hogy a legfontosabb változók (melyek a legjobb előrejelzői az érmek számának) a következők: népesség, egy főre eső GDP, múltbeli teljesítmény, illetve rendezői státusz. Más változók csekély jelentőséggel bírnak.

A népesség ugye elég egyértelmű: Egy országnak minél nagyobb a népessége, annál nagyobb rá az esély, hogy születik egy nagy tehetség. A gazdagság jelentősége (GDP/fő) pedig szintén kézenfekvő: Minél gazdagabb egy ország, annál többet tud költeni a szükséges infrastruktúra kialakítására, az edzésekre, illetve minden egyéb tevékenységre/eszközre, mely segíti a felkészülést. Ráadásul vannak drágább sportok (kerékpározás, úszás, vitorlázás), melyek a szegényebb országokban kisebb súllyal bírnak a forráshiány miatt. Például Etiópiában hatmillió emberre jut egy uszoda.

A következő faktor a múltbeli teljesítmény, ami azért nagyon fontos, mert egy sportág népszerűségét, térnyerését egy olimpiai siker felerősíti, míg egy kudarc visszafogja (A path dependence, azaz útfüggőség önmagában is érdekes témája a közgazdaságtannak, érdemes utánanézni, milyen jelenséget takar a fogalom.).

Végül pedig a rendezői státusz! Egyrészről pozitív hatása lehet annak, hogy a sportolók azokban a csarnokokban, pályákon, stb. edzhetnek, ahol majd az olimpiai verseny lesz, másrészt sokat számít a „hazai pálya”, a hazai közönség is. Ugyanakkor jelentős szerepe van a támogatásoknak is, melyekről megmutatták, hogy nagyobbak a rendező országban, mint máshol. Ha már egy ország megrendezi az Olimpiát, sokat „invesztál” a sportolókba is, hogy jól szerepeljenek.

A legfontosabb tényezők megvizsgálása után nézzük meg, mennyire működnek ezek az éremszámot előrejelző modellek! A Financial Times négy modellt gyűjtött össze (a négy modell leírása ITT), és egy táblázatban összefoglalta, hány érmet jósoltak az adott modellek, illetve hány érem született valójában. Az interaktív táblán modellt és Olimpiát is választhatunk. Ha pedig megnézzük a predikciók és a tényadatok korrelációját, igen szép eredményt mutatnak a modellek. Úgy néz ki tehát, hogy modellekkel tényleg tudunk éremszámot is prediktálni, nem pedig csak inflációt vagy GDP-t (sőt, lehet, hogy éremszámot nagyobb hatékonysággal, mint a másik kettőt).

Advertisements
Kategória: Makro, Nemzetközi
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s