LaTeX 21-…

Igen, új oldalt kezdtünk, mert így 20 lecke után némileg megkopott a wordpress egyik legfontosabb tulajdonsága: a döbbenetes gyorsaság. Sőt azt is eléggé el tudjuk képzelni, hogy a negyvenötödik “page down” után az olvasó is igen hamar elveszíti türelmét, úgyhogy reméljük, az új oldal pótlólagos haszna messze meghaladja annak költségeit.

Ide kattintva éred el a régi lapot (amely továbbra is fontos, hiszen ott találod az általános megjegyzéseket, és az első 20 leckét).

21. lecke

Maradunk az egyenleteknél, sőt továbbra is az előző leckében használt ricardói gazdaságra vonatkozó feladatot fogjuk használni.

Bár az előző leckében mindent megtettünk annak érdekében, hogy a LaTeX ne számozza be az egyenleteinket, most mégis úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne visszaállítani a számozást (emlékezetőül: ehhez csupán a \begin{align*}…\end{align*} parancspárból kell eltávolítanunk az összes *-t), mert talán hasznos lenne némi magyarázatot fűzni a modellben használt képletekhez, és ha van szám, akkor a későbbiekben csak a szám segítségével is utalhatunk egy adott egyenletre.

Van persze bennünk némi kétely: mi van, ha majd pár hét múlva picit módosítjuk a feladatot, és valahova az elejére beillesztünk egy újabb számozott képletet? Módosítanunk kell az összes eddigi egyenletre vonatkozó hivatkozásunkat? Ez ennél a feladatnál nem lenne megoldhatatlan (csak kényelmetlen), de egy 30 oldalas, 56 képletet tartalmazó tanulmánynál (nevezzük ezt most például szakdolgozatnak) már igen. Nem biztos, hogy mindent észreveszünk, és kijavítunk, aztán jön egy szőrös-szívű bíráló, és formai okokra hivatkozva lepontozza amúgy kiválónak érzett dolgozatunkat.

Nos ettől nem kell félnünk, ha “megcimkézzük” egyenleteinket, és a későbbiek során ezekre a cimkékre hivatkozunk, a számozást, és az újraszámozást pedig a LaTeX-re bízzuk. A cimkének, amely egy \label{…} parancs, a megcimkézendő egyenlet sorába kell kerülnie, még a sort lezáró \\ elé. A kapcsos zárójelbe a helyére bármit írhatunk. Érdemes egy frappáns, rövid kódot kitalálni, mely később is emlékeztet majd bennünket az egyenletre. Az X termék termelési függvénye mellé például én a \label{termx}-et írtam, míg a munkapiaci egyensúlyi feltétel mellett nálam a \label{munka} szerepel.

Aztán ha később a főszövegben utalni akarunk az egyenletre már csal a \ref{…} parancsot kell kiadnunk (ahol a helyén a megfelelő cimke szerepel), és a LaTeX a szövegbe automatikusan az idézni kívánt egyenlet sorszámát pakolja.

A tex file most

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{amsmath}

\title{Ricardói modell}
\author{csakmakro.wordpress.com}

\begin{document}
\maketitle

\section{feladat}
Az általunk vizsgált kis, nyitott gazdaságban csupán két terméket, $X$-et,
és $Y$-t állítanak elő, olyan technológiával, mely csupán egyetlen termelési
tényező, a munkaerő felhasználását igényli. A termékek létrehozása nem követel
speciális szaktudást, így a munkaerő szabadon áramolhat a két iparág között.
A termelés technológiai részleteit, a munkapiac helyzetét, illetve a
reprezentatív fogyasztó ízlésvilágát az alábbi függvények segítségével
jellemezhetjük:

\begin{align}
Q_{X} &= 22L_{X} \label{termx}\\
Q_{Y} &= 0,37L_{Y} \label{termy}\\
\bar{L} &=1987=L_{X}+L_{Y} \label{munka}\\
U &= \ln{D_{X}}+\ln{D_{Y}} \label{haszon}
\end{align}

ahol \ref{termx} és \ref{termy} az $X$ és $Y$ termék előállításának
technológiai jellemzőit formalizáló termelési függvények, \ref{munka}
a munkapiaci egyensúlyt leíró összefüggés, és \ref{haszon} a fogyasztó
hasznossági függvénye.
\end{document}

És a végeredmény:

Persze egy kicsit szebben néz ki, ha a hivatkozásnál a szám zárójelben van, úgyhogy érdemes a \ref{…}-eket egy (…)-közé helyezni.

Még egy hasznos dolog. Ha eseteg egy képletet mégsem szeretnénk beszámozni (mert a szakdolgozatban CSAK a később hivatkozott egyenleteket lehet számmal ellátni, vagy egy feladatban például éppen az a kérdés, hogy a nem számozott képlet egészen pontosan mit jelent, és mire vonatkozik), akkor a \label{…} parancs helyett (de pontosan azon a helyen, ahová a \label{…} kerülne) a \notag parancsnak kell szerepelnie! A munkapiaci egyensúlyi feltétel számozását kihagyva például a modellünk a következőképpen néz ki:

\begin{align}
Q_{X} &= 22L_{X} \label{termx}\\
Q_{Y} &= 0,37L_{Y} \label{termy}\\
\bar{L} &=1987=L_{X}+L_{Y} \notag\\
U &= \ln{D_{X}}+\ln{D_{Y}} \label{haszon}
\end{align}

A következő leckében is az egyenletekről lesz szó 2011. október 10-én.

022. lecke

Maradunk az egyenleteknél, és azok térbeli elhelyezésére koncentrálunk. De miért is? Nézzünk egy példát: nemzetközi gazdaságtanból annak bemutatására, hogy miért kereskednek egyes gazdaságok egymással, milyen a kereskedelem szerkezete, hogyan alakulnak a világpiaci árak, ki nyer, és ki veszít a kereskedelem által nagyon gyakran használunk egy döbbenetesen leegyszerűsített struktúrát: a specifikus termelési tényezők modelljét. E modellben — hasonlóan a riacardói modellhez — jellemeznünk kell a gazdasági szereplők magatartását — fogyasztók, vállalatok –, és meg kell adnunk néhány információt a termelési tényezőkkel kapcsolatosan is. Ez az alapfeladat (lásd kép) például 10 egyenletet tartalmaz, melyeket jobb választási lehetőség hiányában a \begin{align*}…\end{align*} parancspár segítségével egymás alá rendeztem.
Az így kialakult feladat eléggé ijesztő (a 10 függvény esetleg elrettenthet embereket a problémával való foglalkozástól), de ami még ennél is nagyobb baj, hogy nem hangsúlyozza eléggé, hogy a Belföldöt, és a Külföldöt valójában ugyanolyan típusú egyenletekkel kívánjuk jellemezni. Mindkét gazdaságban van hasznossági függvény, mindenhol termelnek X terméket, nagyjából azonos technológiával … stb, így nem is biztos, hogy azonnal észrevesszük, mi az a külömbség a két gazdaság között, amely majd az egymással való kereskedésre készteti őket. Sokkal jobb lenne, ha a Belföld, és a Külföld jellemzőit külön oszlopban adnánk meg, és e két oszlop egymás mellé kerülne, így egy adott sorban a két gazdaság azonos gazdasági szereplőjének magatartását jellemző egyenlet jelenne meg.

Továbbra is a \begin{align*}…\end{align*} parancspárt használjuk, DE…

  • töröljük ki a sorok végéről a sort lezáró \\-t,
  • másoljuk az azonos típusú egyenleteket egymás mellé, azaz a Belföld hasznossági függvénye mellé kerül most a Külföld hasznossági függvénye, a Belföld munkakínálata mellé a Külföld munkakínálata …stb.
  • Az egyenlőség-jelek előtt maradjon meg a & jel! Továbbra is azt szeretnénk, ha egy adott oszlopban az egyenletek az = jel szerint lennének egymás alá rendezve.
  • Egy sorban most már két függvény van (Belföld, és a Külföld azonos gazdasági szereplőjének magatartását jellemző egyenlete). E két függvényt válasszuk el egymástól & jellel!
  • Most már lezárhatjuk a sorokat \\-el (utolsó sort nem kell)!

A tex file most:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{amsmath}

\title{Specifikus termelési tényezők modellje}
\author{csakmakro.wordpress.com}

\begin{document}
\maketitle

\section{feladat}
Két gazdaságot vizsgálunk: Belföldöt, és Külföldöt. Mindkét gazdaságban
csupán két terméket hoznak létre $X$-et, és $Y$-t, s csupán két termelési
tényezőt használnak fel: munkaerőt, és tőkét. A munkaerő szabadon
áramolhat a két iparág között, de a tőke úgynevezett specifikus
termelési tényező, azt kizárólag csak az $Y$ terméket létrehozó
iparágban használják. Ismert a két ország fogyasztóinak ízlésvilágát
jellemző összefüggés, a termelési függvények, illetve a tényező-ellátottság
értéke mindkét gazdaságban. Ezen összefüggéseket formálisan a következő
képletek adják meg (a Külföld-re jellemző változókat $*$-al jelöltük):

\begin{align*}
U&=\ln D_{X}+\ln D_{Y}&      U^{*}&=\ln D_{X}^{*}+\ln D_{Y}^{*}\\
Q_{X}&=L_{X}&  Q_{X}^{*}&=L_{X}^{*}\\
Q_{Y}&=L_{Y}^{0,7}K^{0,3}&  Q_{Y}^{*}&=2(L_{Y}^{*})^{0,7}(K^{*})^{0,3}\\
\bar{L}&=100& \bar{L^{*}}&=100\\
\bar{K}&=1025& \bar{K^{*}}&=100
\end{align*}

\begin{enumerate}
\item Számítsa ki az autark árarányt mindkét gazdaságban!
\item Melyik gazdaságnak mely termék előállításában van komparatív előnye?
\item Határozza meg a világpiaci árarányt azon feltételezés mellett,
hogy két nagy gazdaságról van szó, melyek kizárólag egymással lennének
hajlandóak kereskedni.
\end{enumerate}

\end{document}

És az eredmény pdf-ben:
Még egy dolgot tehettünk volna. A \begin{align*}…\end{align*} parancspár helyett használhattuk volna a \begin{flalign*}…\end{flalign*} parancspárt is, mely a két oszlopot a lap jobb, és bal oldali margójához húzza. Elrettentésül itt az eredmény összehasonlítva az előzővel:
Azt hiszem tisztán látszik, hogy komolyan meg kell gondolni az “flalign” használatát!

Mára ennyi, következő lecke 2011. október 17-én (igen, még mindíg egyenlet, de nem kell aggódni: ez lesz majd egy ideig az utolsó egyenletekkel kapcsolatos lecke).

023. lecke

Már majdnem minden eszköz rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy megírjuk életünk első dolgozatát! A tartalmat tekintve persze eddig is tudtunk volna dolgozatot írni, de van néhány hasznos tipp arra vonatkozóan, hogyan lehetne a külalakot is egy kicsit “felturbózni”.

Vegyünk egy már elkészített feladatot (ez nekem most egy Solow modell)! A pdf a következőképpen néz ki:Akár már így is mehetne a fénymásolóba, de azért lehet még rajta néhány dolgot javítani.

  • Ha csak egy feladatunk van, akkor nincs szükség arra, hogy odaírjuk azt, hogy ”1. feladat”, sőt lehet, hogy még zavaró is, mert mindenki a második, harmadik … feladatot kezdené keresni. A \section{feladat} parancsot tehát töröljük.
  • Olyan típusú instrukciókra viszont szükség van, hogy ”A feladatlapra írja fel a nevét, és a NEPTUN-kódját”, vagy a ”Feladatok helyes megolásával maximálisan 5 pontot szerezhet.”, illetve ”A helyesnek vélt válaszokat a feltett kérdések után kihagyott helyen kell feltüntetni.”. Mi sem egyszerűbb: készítsünk egy pontozott listát mindjárt a dolgozat elején! Akár jó is lehetne, de mint a mellékelt ábra mutatja, az így készített pdf-ben az instrukció nem a kellő mértékben különül el magától a feladattól! Hát válasszuk el őket egy vízszintes vonallal! A felsorolásunk előtt, és a felsorolásunk után is adjuk ki a \hrule parancsot! Sőt, ha igazán jól el akarjuk különíteni a két szakaszt, akkor egyrészt írhatjuk az instrukciókat sokkal kisebb betűvel, mint a feladatot, azaz a felsorolás előtt adjunk ki egy \footnotesize, a felsorolás után pedig egy \normalsize parancsot. Az első jóval kisebb méretű betűket állít be az utána következő felsorolásnál, a második visszaállítja a betűméretet az eredeti szintre. Másrészt a \bigskip paranccsal ”térben” eltávolíthatjuk egymástól az instrukciókat, és a feladatot. A \bigskip parancsot a második \hrule után kell kiadnod (és előtte egy sor kimarad).
  • Ha azt követeltük a hallgatóktól, hogy a helyesnek vélt választ a kihagyott helyre írják, akkor a kérdések után ténylegesen ki is kell hagynunk annyi helyet, amennyi elegendő lesz a válaszhoz. Vertikális távolságot két sor között a \vspace{…} parancs kreál, ahol a helyére egy számot, és egy mértékegységet kell beírnunk, például 3cm, ha 3 centimétert szeretnénk kihagyni, vagy 17cm, ha 17 centimétert. Figyelem!!! A LaTe hajlamos arra, hogy az oldal vége felé már ne vegye figyelembe a mi verikális távolság iránti igényünket (úgyis új oldalt kezdünk, akkor minek a távolság), így ha MINDENKÉPPEN ki akarjuk hagyni a 3cm-t, a \vspace*{3cm} parancsot kell használnunk. Szóval távolságot akarunk a kérdések között: gépeljük be minden kérdés után a \vspace{3cm}-t (az utolsó kérdésnél nyilvánvalóan nem kell!)
  • Még egy dolgot tehetünk: ha már egyszer megkértük a hallgatót, hogy nevét, és NEPTUN-kódját tüntesse fel a dolgozaton, hagyjunk ki ennek némi helyet, azaz mindjárt az elejére gépeljük be, hogy Név: \hrulefill, majd egy sor kihagyása után azt, hogy NEPTUN-kód: \hrulefill. A \hrulefill parancs egy, az oldalnak megfelelő szélességű vízszintes vonallal tölti ki a szöveg után még megmaradó helyet. Nagyjából ez rendben is lenne, de szebb lesz az eredmény, ha vonal horizontálisan nem tölti be az egész oldalt, azaz a nevet, és a NEPTUN-kódot mondjuk csak egy 6 centiméteres szakaszra lehet beírni, illetve azt is szeretnénk, ha a nevet, és a NEPTUN-kódot a dolgozat jobb felső sarkába kellene beírni (így szebb). A 6 centiméteres szakaszt úgy érjük el, hogy berakjuk a Név: \hrulefill, és NEPTUN-kód: \hrulefill kifejezéseket egy \begin{minipage}{6cm}…\end{minipage} parancspár közé, s jobb oldalra illesztést pedig úgy, hogy ezt az egészet még bepakoljuk a \begin{flushright}…\end{flushright} páros közé.

És kész! Íme a tex file:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{amsmath}

\title{1. szemináriumi dolgozat -- Solow modell}
\author{csakmakro.wordpress.com}

\begin{document}
\maketitle

\begin{flushright}
\begin{minipage}{6cm}
Név: \hrulefill

NEPTUN-kód: \hrulefill
\end{minipage}
\end{flushright}

\bigskip

\hrule
\footnotesize
\begin{itemize}
\item A feladatlapra írja fel a nevét, és a NEPTUN-kódját!
\item Feladatok helyes megolásával maximálisan 5 pontot szerezhet.
\item A helyesnek vélt válaszokat a feltett kérdések után kihagyott helyen
kell feltüntetni.
\end{itemize}
\normalsize
\hrule

\bigskip
Az általunk vizsgált gazdaság fogyasztóinak, illetve vállalatainak magatartását
az alábbi függvények segítségével jellemezhetjük:
\begin{align*}
Y_{2011}&=K_{2011}^{0,33}L_{2011}^{0,67}\\
C_{2011}&=0,92\cdot Y_{2011}\\
K_{2011}&=8\\
L_{2011}&=19\\
I_{2011}&=K_{2012}-(1-\delta)K_{2011}
\end{align*}
ahol tudjuk, hogy $\delta=0,05$, és ismert az a tény is, hogy a munkakínálat időben konstans.

\begin{enumerate}
\item Határozza meg a kibocsátás 2011-es értékét! \vspace{3cm}
\item Mekkora lesz a 2011-es időszak beruházása? \vspace{3cm}
\item Mekkora lesz a kibocsátás, a fogyasztás, és a beruházás értéke 2012-ben? \vspace{3cm}
\item Mekkora lesz a kibocsátás, a fogyasztás, és a beruházás értéke 2019-ben? \vspace{3cm}
\item Mekkora lesz a kibocsátás értéke, ha a gazdaság eléri az egyensúlyi növekedési pályát?
\end{enumerate}

\end{document}

…és az eredményül kaptott pdf azzal a pdf-el együtt, amelyből indultunk. Mindenki eldöntheti, hogy módosult-e annyit a dolgozat kinézete, hogy megérje azt a plusz 5 percnyi ráfordítást, amit a változtatásokra szántunk.Következő lecke 2011. október 24-én!

024. lecke

Valószínűleg nem a táblázatok előállítása a LaTeX legegyszerűbb funkciója, de miután döbbenetesen sok nagyon tehetséges programozó dolgozik a LaTeX felhasználók ”kiszolgálásán”, rengeteg segítséget kaphatunk a ”szuper-táblázat” létrehozásában. Az első lépés persze nem egy ”szuper-táblázat”, csak egy amolyan ”minimál”, s ezen lépés bemutatásához makroökonómiából a GDP-számítási-feladatok, melyek rendszerint legalább egy táblázatot tartalmaznak, kiváló alapot szolgáltatnak. Sőt, már régen használtuk a beamer-t, úgyhogy a továbbiakban abban dolgozunk.

Hogy fáradozásainkat a minimálisra csökkentsük, vegyük elő az egyik korábban elkészített beamer-slide-sorozatot, töröljünk belőle ki mindent, a címet változtassuk ”GDP-feladatok”-ra, és a \begin{frame}…\end{frame} parancspár közé máris jöket a feladat. Minket leginkább a táblázat érdekel, úgyhogy részletesen csak ezzel foglalkozunk.

A táblázat egy \begin{tabular}{…} … \end{tabular} parancspár közé kerül. A kapcsos zárójelben szereplő -helyére annyi betű kerül, ahágy oszlop táblázatunkba megjelenik, és ezekkel a betűkkel azt kell megjelenítenünk, hogy az adott oszlop adatait balra, jobbra, vagy középre rendezzük:

  • c, ha középre kívánjuk rendezni az adatokat
  • r, ha jobbra, és végül
  • l, ha balra,

így miután öt oszlopot kívánunk előállítani, ahol az első oszlop a termékek megnevezését, a másik négy számszerű adatokat tartalaz, az elsőt balra, a többit középre rendezzük, azaz a \begin{tabular} parancs után a {lcccc} opciót kell beírnunk.

A \begin{tabular}{lcccc} … \end{tabular} parancspárban már csak egyetlen maradt, itt adhatjuk meg a táblázat adatait. A következő szabályokat kell betartanunk:

  • A táblázat egy adott sorának a tex file-ban is egy sorba kell kerülnie, és a sort \\-el kell lezárni (igen, még az utolsó sort is!).
  • Az oszlopokat & jellel kell elválaztani egymástól. Figyelem!!! Akkor is kell az &, ha az adott cellába nem kerül elem, azaz például egy olyan öt cellából álló sor, amelyben az utolsó két cella üres a következőképpen fog kinézni: első elem & második & harmadik &  &  \\ azaz az üres cellánál csak  space-t ütögetünk.

Nagyjából ennyi. Ezen elveknek megfelelően a GDP számításhoz tartozó táblázatunk tex-ben:

\begin{tabular}{ lcccc }
             & $P_{2013}$   & $ Q_{2013}$  & $ P_{2014}$  & $ Q_{2014}$  \\
brokkoli     & 12           & 21678        & 11           & 22911        \\
makro-példa  & 43191        & 981          & 49711        & 979          \\
\end{tabular}

Az egész file tex-ben:

\documentclass{beamer}
\usetheme{Copenhagen}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{color}
\definecolor{enszinem}{RGB}{82,191,4}
\definecolor{enszinem2}{RGB}{2,89,8}
\definecolor{enszinem3}{RGB}{217,217,217}
\setbeamercolor{structure}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{math text}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{normal text}{fg=enszinem3}
\setbeamercolor{normal text}{bg=enszinem2}

\title{GDP feladatok}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

\section{1. feladat}

\begin{frame}

Az általunk vizsgált gazdaságban csupán két terméket, brokkolit, és makro-példákat állítanak elő végtermékként. Az alábbi táblázat az egyes termékekből előállított mennyiségekről, és a termékek árairól szolgáltat információkat két periódusban 2013-ban, és 2014-ben:

\begin{tabular}{ lcccc }
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            & 49711        & 979            \\
\end{tabular}

\begin{enumerate}
\item Határozza meg a nominális GDP nagyságát 2013-ban, és 2014-ben!
\item 2013-at tekintve bázisidőszaknak mekkora lesz a 2014-es reál GDP nagysága?
\end{enumerate}

\end{frame}

\end{document}

És az eredmény fordítás után:
Persze a táblázat lehetne még ennél is ”csinosabb”, de ezzel majd jövő hétfőn, 2011. október 31-én foglalkozunk.

025. lecke

Maradunk a táblázatoknál — és a GDP-s feladatnál –, mert van még mit javítani az előző lecke táblázatának külalakján. Igazából csak egyetlen új paranccsal ismerkedünk majd meg, de legalább látjuk, hogy például a \hline nem csak akkor fontos, ha szemináriumi dolgozatot akarunk formázni. Nos kezdjük:

  • Nem nagyon tetszetős, ha a táblázat ”egybefolyik” a szöveggel, így a táblázat előtt (meg utána is) érdemes kiadnunk egy \bigskip parancsot, hogy a szokásos sortávolságnál egy kicsit jobban eltávolítsuk táblázatunkat a feladat többi részétől.
  • Érdemes továbbá az egész táblázatot egy \begin{center}…\end{center} parancspár közé tenni, így az a neki szánt terület közepére kerül.
  • Én a táblázat adatait is jobbra rendeztem — ez nem kötelező, sőt sokaknak nem is tetszik, de nekem igen, és hát én írom ezeket a bejegyzéseket. Ez a \begin{tabular}{lcccc}-ben azt jelenti, hogy az összes ”c”-t átváltoztattam ”r”-re.
  • És az utolsó változtatás: szükség lesz néhány vízszintes vonalra, egészen pontosan kettőre: az egyik a fejlécet választja el a táblázattól, a másik pedig a táblázat végét jelzi. A cél elérése érdekében a \hline parancsot kell begépelnünk egyrészt a fejléc sorát lezáró \\-után, majd az utolsó sort lezáró \\ után.

És kész! A tex file:

\documentclass{beamer}
\usetheme{Copenhagen}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{color}
\definecolor{enszinem}{RGB}{82,191,4}
\definecolor{enszinem2}{RGB}{2,89,8}
\definecolor{enszinem3}{RGB}{217,217,217}
\setbeamercolor{structure}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{math text}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{normal text}{fg=enszinem3}
\setbeamercolor{normal text}{bg=enszinem2}

\title{GDP feladatok}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

\section{1. feladat}

\begin{frame}

Az általunk vizsgált gazdaságban csupán két terméket, brokkolit,
és makro-példákat állítanak elő végtermékként. Az alábbi táblázat az egyes
termékekből előállított mennyiségekről, és a termékek árairól szolgáltat
információkat két periódusban 2013-ban, és 2014-ben:

\bigskip

\begin{center}
\begin{tabular}{ lrrrr }
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\ \hline
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            & 49711        & 979            \\ \hline
\end{tabular}
\end{center}

\bigskip

\begin{enumerate}
\item Határozza meg a nominális GDP nagyságát 2013-ban, és 2014-ben!
\item 2013-at tekintve bázisidőszaknak mekkora lesz a 2014-es reál GDP nagysága?
\end{enumerate}

\end{frame}

\end{document}

És a végeredmény két részletben:

A következő leckében — 2011. november 7-én — folytatjuk, mert lehet még ennél is szebb táblázatot létrehozni (igen végre ismét a színekkel fogunk játszadozni).

026. lecke

Vizuálisan elég sokat javít egy táblázaton a színek használata. Mielőtt még néhány egyszerű paranccsal beszíneznél egy sort, egy oszlopot, vagy egy cellát, két dolgot kell tenned:

  • Le kell töltened, és telepítened kell a colortbl package-ot, és be kell gépelned a \usepackage{colortbl}-t a preambulumba. Ha a texworks-el dolgozol, és van internet-csatlakozásod, akkor csak a \usepackage{colortbl} begépelésére kell időt, és energiát fordítanod, ha a program észleli, hogy nincs colortbl-ed, a pdf-re való fordításnál egy kérdés után (amire csak OK-t kell klikkelned) automatikusan megkeresi, letölti, és használhatóvá teszi a megfelelő csomagot.
  • Defíniálnod kell néhány színt. Az enszinem, enszinem2, enszinem3-at már korábban is használtam a beamer struktúrájának, a háttérnek, és a betűk színének meghatározására, és még két színt defíniáltam, mert majd egy sort, és egy oszlopot szeretnék átszínezni a GDP-s táblázatban. A preambulumba bekerült a \definecolor{enszinem4}{RGB}{78,122,199} és a \definecolor{enszinem5}{RGB}{127,178,240} parancs.

Ha ez megvan, kezdhetünk színezgetni!

Sort a \rowcolor{…} paranccsal színezünk, ahol a helyére a megfelelő szín neve kerül, és magát a parancsot a táblázatban a beszínezni kívánt sor elé kell begépelni. A tex file (főleg a preambulumra, meg a táblázatra, és a preambulumra kell figyelned) a következő:

\documentclass{beamer}
\usetheme{Copenhagen}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{color}
\usepackage{colortbl}
\definecolor{enszinem}{RGB}{22,25,59}
\definecolor{enszinem2}{RGB}{53,71,140}
\definecolor{enszinem3}{RGB}{255,255,255}
\definecolor{enszinem4}{RGB}{78,122,199}
\definecolor{enszinem5}{RGB}{127,178,240}
\setbeamercolor{structure}{fg=enszinem}
%\setbeamercolor{math text}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{normal text}{fg=enszinem3}
\setbeamercolor{normal text}{bg=enszinem2}

\title{GDP feladatok}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

\section{1. feladat}

\begin{frame}

Az általunk vizsgált gazdaságban csupán két terméket, brokkolit, és
makro-példákat állítanak elő végtermékként. Az alábbi táblázat az egyes
termékekből előállított mennyiségekről, és a termékek árairól szolgáltat
információkat két periódusban 2013-ban, és 2014-ben:

\bigskip

\begin{center}
\begin{tabular}{ lrrrr }
\rowcolor{enszinem4}
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$   & $ P_{2014}$  & $ Q_{2014}$  \\ \hline
brokkoli   & 12             & 21678         & 11           & 22911        \\
makro-példa& 43191         & 981            & 49711        & 979          \\ \hline
\end{tabular}
\end{center}

\bigskip

\begin{enumerate}
\item Határozza meg a nominális GDP nagyságát 2013-ban, és 2014-ben!
\item 2013-at tekintve bázisidőszaknak mekkora lesz a 2014-es reál GDP nagysága?
\end{enumerate}

\end{frame}

\end{document}

és pdf-re fordítva az eredmény:
Ha egy oszlopot szeretnénk beszínezni, akkor a >{\columncolor{enszinem5}} parancsot kell használnunk (igen a > jel is kell!!!), melyet a \begin{table}{lcccc} parancsba kell beírni, ahol az {lcccc} azt mutatja meg, hogy az egyes oszlopokba tartozó adatokat balra, középre, vagy jobbra igazítjuk-e. Az első oszlopot szeretnénk beszínezni, így az előbb megadott parancs az első oszlop adatainak igazítását jelző ”l” elé kerül, azaz a teljes parancs \begin{table}{>{\columncolor{enszinem5}}lcccc}. Ha a harmadik oszlopot akartuk volna más háttérrel megjeleníteni, ahhogy a harmadik oszlop adatainak igazítását jelző ”c” elé kellett volna beírni a parancsot. A táblázat tex kódja:

\begin{center}
\begin{tabular}{>{\columncolor{enszinem5}}lrrrr }
\rowcolor{enszinem4}
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\ \hline
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            & 49711        & 979            \\ \hline
\end{tabular}
\end{center}

és a pdf:
Végül érdemes a \cellcolor{…} paranccsal is megismerkedni. Ezzel a paranccsal egy adott cellát lehet átszinezni. A \cellcolor{…}-t abba a cellába kell beírni, amelyiknek a színét módosítani szeretnénk. A táblázat tex kódja a \cellcolor{red}-el:

\begin{center}
\begin{tabular}{>{\columncolor{enszinem5}} lrrrr }
\rowcolor{enszinem4}
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\ \hline
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            &\cellcolor{red} 49711        & 979            \\ \hline
\end{tabular}
\end{center}

és a pdf:
A jövő héten 2011. november 14-én lesz még egy táblázatos lecke, de aztán ezt a szakaszt befejeztük.

027. lecke

Még pár hasznos dolog a táblázatokkal kapcsolatosan, aztán ezt a témát egy ideig majd hanyagoljuk (a GDP-számítás határhaszna időben csökken).

Bár táblázatunk fejlécében feltüntettük, hogy mely oszlopok tartalmazzák a 2013-as ár-, és mennyiségi adatokat, és mely oszlopok a 2014-es adatokat, de még a fejléc fölé beilleszthetnénk egy olyan sort, ahol megjelöljük, hogy melyik az a két oszlop, amely 2013-ra, és melyik az a két oszlop, amely 2014-re vonatkozik. Ehhez cellákat kell összevonnunk, melyet a \multicolumn{…}{…}{…} paranccsal teszünk. Az első kapcsos zárójelbe kerül egy szám, amellyel nyilvánvalóvá tesszük, hogy hány cellát szeretnénk összevonni, a második kapcsos zárójelbe egy ”l”, ”c”, vagy ”r” betűt kell írnunk attól függően, hogy balra, középre, vagy jobbra szeretnénk igazítani az összevont cella tartalmát, és az utolsó kapcsos zárójel tartalmazza majd a szöveget. Miután mi a második, és harmadik, valamint a negyedik, és ötödik cellát szerettük volna összevonni, a táblázatunk első sora a következőképpen néz majd ki:

        &\multicolumn{2}{c}{2013} & \multicolumn{2}{c}{2014}\\

Igen, kellett az elejére az & jel, az első cella egy üres cella!

A teljes táblázat tex-ben

\begin{center}
\begin{tabular}{ lrrrr }
        &\multicolumn{2}{c}{2013} & \multicolumn{2}{c}{2014}\\
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\ \hline
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            & 49711        & 979            \\ \hline
\end{tabular}
\end{center}

és az eredmény pdf-ben:
A fejléceket persze színekkel is kiemelhetjük (használjuk a \rowcolor{…}, \columncolor{…}, \cellcolor{…} parancsokat), de egyszerűen vonalakat is húzhatunk (\hline). Itt még érdemes egy újabb parancsot megtanulni: ha csak a 2.-5. oszlop alá szeretnénk vonalat húzni, akkor a \cline{…} parancsot kell kiadnunk, és a kapcsos zárójelbe 2-5 kerül.

A  táblázat tex-ben

\begin{center}
\begin{tabular}{ lrrrr }
\hline
        & \multicolumn{2}{c}{2013} & \multicolumn{2}{c}{2014}\\ \cline{2-5}
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\ \hline
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            & 49711        & 979            \\ \hline
\end{tabular}
\end{center

és az eredmény pdf-ben:
Persze lehet, hogy érdemesebb, vagy inkább érdekesebb lett volna színeket használni. Például ezt az eredményt:
ezzel a tex kóddal sikerült elérni

\begin{center}
\begin{tabular}{>{\columncolor{enszinem5}} lrrrr }
        & \multicolumn{2}{>{\color{enszinem}\columncolor{enszinem4}}c}{2013} & \multicolumn{2}{>{\color{enszinem}\columncolor{enszinem4}}c}{2014}\\
\rowcolor{enszinem5}
           & $P_{2013}$     & $ Q_{2013}$     & $ P_{2014}$     & $ Q_{2014}$      \\
 brokkoli    & 12            & 21678        & 11            & 22911        \\
makro-példa    & 43191        & 981            & 49711        & 979            \\ \hline
\end{tabular}
\end{center

Érdemes észrevenni, hogy a \multicolumn környezetben eléggé bonyolult a színezés, a >{\color{enszinem}\columncolor{enszinem4}} parancsot kellett kiadni abban a kapcsos zárójelben, ahol a szöveg igazítását definiáltuk. A \color{enszinem} a betűt, a \columncolor{enszinem4} pedig a cellát színezte át.

Következő lecke 2011. november 28-án lesz (valószínűleg).

028. lecke

Az alapfunkciókat, és alapparancsokat már ismerjük, a továbbiakban (azaz sok-sok leckén keresztül) hasznos csomagokat fogunk vizsgálni (nem biztos, hogy fontossági sorrendben). Kezdjük a pifont csomaggal.

Tételezzük fel, hogy olyan előadást kell tartanunk, ahol számos felsorolás van (ugye emlékszünk még \begin{itemize}…\end{itemize}, vagy \begin{enumerate}…\end{enumerate}, és köztük \item-ek után a lista elemei — lásd 006. lecke), de már unjuk a pontokat, és a hagyományos számokat. Miért ne használhatnánk izgalmasabb jeleket listánk összeállításánál?

A pifont package-el használhatunk! Írjuk a preambulumba a \usepackage{pifont} parancsot (és készüljünk fel arra, hogy fordításnál a miktex majd le akarja nekünk tölteni, hiszen nem alaptartozékról van szó), az eredeti listánkban az itemize, vagy az enumerate parancsrészt cseréljük ki dinglist-re, valamint a \begin{dinglist} parancs után egy kapcsos zárójelbe írjunk egy számot. Azaz az eredeti listánk, mely tex-ben így nézett ki:

\begin{itemize}
\item $\frac{1}{C_{t}}=\beta\left(1+r_{t+1}\right)\frac{1}{C_{t+1}}$
\item $Y_{t}+\left(1+r_{t}\right)B_{t}=C_{t}+B_{t+1}$
\end{itemize}

és ezt az eredményt adta:
a következőképpen módosul:

\begin{dinglist}{52}
\item $\frac{1}{C_{t}}=\beta\left(1+r_{t+1}\right)\frac{1}{C_{t+1}}$
\item $Y_{t}+\left(1+r_{t}\right)B_{t}=C_{t}+B_{t+1}$
\end{dinglist}

és a kapcsos zárójelbe illesztett számtól függően ezt az eredményt adja:
Arról, hogy milyen számokat használhatunk, és mi lesz az eredmény, az alábbi táblázat ad bővebb felvilágosítást:
Következő lecke várhatóan 2011. december 5-én.

Idő-problémákra (mert abból sohasincs elég – főleg így utolsó hét-vizsgaidőszak környékén) hivatkozva tartunk egy kis téli szünetet. Január 2-én jelentkezünk ismét.

Reklámok

14 hozzászólás a(z) LaTeX 21-… bejegyzéshez

  1. Németh Pál szerint:

    Nagyon jó ez az oldal!
    Hálásan köszönöm a sok vele való munkát!
    Remélem lesz folytatás!
    Örök hála!
    Németh Pál

  2. reveszsandor szerint:

    Én is csak megköszönni szeretném! Hihetetlen értékes az egész! Eddig csak az alap Latex funkciókat használtam, de a leckék segítenek, hogy kevés energiával igényesebb legyen a prezentációm. Aminek én még nagy hasznát tudnám venni: Volt már szó képek beillesztéséről, de ami igazán nagy kihívás, azoknak a szép pozicionálása, két kép egymás mellé illesztése, esetleg szöveg körbe futtatás. Ha van erre lehetőség, szívesen olvasnék bármi ilyenről egy-két trükköt.

    Révész Sándor

  3. Dawide szerint:

    Sziasztok!
    Nagyon jó az oldal és sokat segít!Viszont lenne 1 nagy kérdésem Texmaker-t használok és van 1 sty amiben dolgoznom kéne de hogyan lehet azt behívni a programban?Lehet hülye kérdés de kezdő vagyok szóval nézzétek el nekem 😀

    • csakmakro szerint:

      A \usepackage{…} parancsot kell használnod a preambulumban, ahová a .. helyére a .sty file nevét kell írnod. DE előtte a .sty-filet tartalmazó mappát valahová be kell pakolnod (azt hiszem mindegy, hogy hová, de én a többi package mellé javaslom, ami bármilyen miktex verzió esetén …\Miktex\tex\latex elérési utat jelent), aztán meg kell nyitnod a Miktex options programot (ha a portable verziót használod, akkor jobb egérgomb klikk az ikonra, és ott lesz linkként, ha a normál verziót, akkor sajátgép-program-miktex, és ott lesz a link). Ha az előbb leírt mappába tetted a saját mappádat, akkor a General menüpontot választva klikkelj a Refresh FNDB gombra, ha valahová máshová tetted a mappát, akkor először a Roots menüpontot választva az Add gombra kattintva állítsd be az elérési utat, majd a General menüpontot választva klikkelj a Refresh FNDB-re (persze mindenhol kell az OK is).

  4. dáriusz szerint:

    Sziasztok!
    Nagyon hasznos ez az oldal, nagy segítséget nyújt számomra. Azonban lenne egy problémám a kép beillesztésével. Az itt leírtak alapján végeztem el, csomagokat is letöltöttem, ennek ellenére nem jelenik meg a kép, És a PDF dokumentumot sem adja ki ilyenkor. Egyébként elégedett vagyok vele. Ellőre is köszönöm a segítséget.

    • csakmakro szerint:

      Milyen formátumú kép? .jpg, vagy egyéb? A csomagokat a programod automatikusan telepítette, vagy te töltötted le, és raktad a megfelelő mappába? A kép ugyanabban a mappában van, mint a tex file?

  5. csortosorsi szerint:

    Sziasztok!

    Szerintem is szuper az oldal, nekem a táblázatok igényesebbé tételéhez jött nagyon jól!
    Ezért is gondoltam, h megosztom veletek a következő linket: http://latexcolor.com/ – ami nagyon jól jöhet azoknak, akik kevésbé érzik magukat kreatívnak saját színeik kikeveréséhez 🙂

  6. Gábor szerint:

    Igen hasznos, és figyelemreméltó ez a kurzussorozat. Köszönet annak, aki időt szakított rá.

    Megjegyzések:

    A beamerről és érdekes, kedves kis trükkökről talán túl sok szó esik. A legutolsó leckének például szerintem semmi értelme nincs. Ezek a karakterek kifejezetten zavaróak, elvonják a figyelmet.

    Saját tapasztalatok alapján szigorúan “szövegszerkesztési” kérdéseknél maradva a következőket találom fontosnak még megemlíteni, ill. átalakítani, ha lehet: (1) A táblázatkezelésnél célszerű rögtön elhagyni az alapcsomagot, és a booktabs csomag alapján újraírni. Pl. mert a szintaxisa kicsit más, de a parancsai több, csinosabb automata formázást tesznek lehetővé. (2) Egyenlet-szeresztésnél a \tag{} szintaxis megemlítése hasznos (\tag{IS}, \tag{LM}). (3) A multline környezet kifejezetten hasznos. (4) A korábbi fejezetekben érdemes lenne megemlíteni a különböző dokumentumosztályok közti különbséget előnyt, hátrányt. Pl, hogy article osztályban nincs fejezet, csak szekció és alatta. (5) Bár igen örömteli lenne, ha minden szakdolgozathoz lenne sablon, ennek eddigi hiányában mégis érdemes lenne a geometry packagre kitérni. Ehhez kapcsolódik (6) a fancyhdr package. (7) Érdemes a subfigure packagedszel is foglalkozni. Főleg makróban, a kismiliió + 1 impulzus-válasz függvény és idősor világában. (8) renewcommand, newcommand és tételkörnyezetek (amsthm package is). A renewcommand és newcommand hasznos mert pl én nem szeretem a sima epszilont, de nincs kedvem ötvenszer varepsilont írni. Továbbá a várakozás operátor, késleltetés operátor, variancia, kovariancia, valós számok teste (\mathbb), természetes számok mind általam definiált parancsok. Bár bizonyára van okos package ezekhez is.

    És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az utóbbi idők botrányainak kapcsán, ill. elkerülésére (9) a hivatkozáskezelés (és végső soron a bibtex) részletezése elengedhetetlen.

    Pár éves tapasztalataim alapján ilyen ismeretek birtokában nagy fejfájás még akkor sem érheti az embert, ha holnap van a leadási határidő. És szerintem a beamerről túl sok szó esik.

    Remélem, hasznosak az esetleges folytatáshoz ezek a megjegyzések. Ha lenne időm, ajánlanám magam e leckék megírására. Akár nyáron szívesen (ha lesz időm 🙂 ).

    • csakmakro szerint:

      A felajánlást köszönettel elfogadjuk, azaz ha nyáron van időd, készíts további leckéket, szívesen felrakjuk (az oldal nonprofit, így csak a “hírnevet” tudjuk cserébe felajánlani, meg persze a tudatot, hogy segítettél másoknak).

  7. Gábor szerint:

    Ó igen, a programkód beillesztésének kérdését kihagytam. Pedig ez sokáig fejfájást okozott nekem, mert a verbatim környezet szerintem egy latexes ősellensége. Főleg egy beameresé, mert ki kell tenni opciónak a [fragile]-t minden diához 🙂

  8. Liszkay Béla szerint:

    \hrulefill ezzel lehet vízszintes vonallal kitölteni a sort. Hogyan lehet megváltoztatni a vonalvastagságot?

    • csakmakro szerint:

      Még a preambulumba be kell illeszteni a

      \makeatletter
      \def\vhrulefill#1{\leavevmode\leaders\hrule\@height#1\hfill \kern\z@}
      \makeatother

      kódsort, majd a szövegbe a \hrulefill helyére a \vhrulefill{…} kerül, ahol a … helyére kell beírni azt, hogy milyen vastag vonalat szeretnénk (a pt preferált, azaz \vhrulefill{3pt} igen vastag, vagy \vhrulefill{0.4pt} normálisan vékony).

  9. Liszkay Béla szerint:

    Hogyan lehetne megoldani, hogy \chapter{Cím}-nél csak a sorszám. Cím-et írjon
    sorszám. fejezet
    Cím

    helyett?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s