LaTeX 1-20

Mielőtt még elkészítenénk életünk első LaTeX dokumentumát, íme néhány hasznos oldal. (Nem érdemes azonnal meglátogatni őket, a túl sok információ kezdetben még inkább elrettentő, mint hasznos, de egy bizonyos szint után már önállóan kell fejlődnöd, és akkor jól jöhet, hogy valaki listázta a felkeresendő oldalakat.)

  • Ide kattintva elérheted a MiKTeX honlapját.
  • A Latex egy semleges szövegszerkesztőt igényel. Használhatod persze a jegyzettömböt, de ha egy kicsit is igényesebbre vágysz, töltsd le a TeXnicCenter-t innen, vagy a Texmaker-t innen (ez utóbbinak van “hordozható” változata is, azaz mindig magadnál tarthatod, a TeXnicCenter pedig egyszerűen csak szebb).
  • A Budapesti Corvinus Egyetem Alkalmazott közgazdaságtan alapszakján a Latex egy kötelező tárgy része. A tárgyfelelős Magyarkuti Gyula. Az ő LaTeX oldalát megtalálod ezen a linken.
  • A Műszaki Egyetem is fenntart egy magyar nyelvű LaTeX oldalt, melyet itt találsz. És ezen a linken találsz egy magyar nyelvű “frissítést”.
  • A későbbiekben szükséged lesz néhány package-re, melyek katalógusát megtalálod erre a linkre kattintva (választhatsz, hogy betűrendbe szedve szeretnéd, vagy témák szerint).
  • Ezen a linken találod a LaTeX betű-katalógusát.

001. lecke

Keresd fel a Miktex honlapját, és töltsd le a Miktex portable verzióját egy pendrive-ra (vagy egyéb háttértárolóra, hogy mindíg nálad legyen). Figyelem, legalább 500 MB szabad tárhelyre lesz szükséged, de jobb, ha mindjárt egy 2, vagy 4 GB-os pendrive-ot használsz, mert a Miktex-et később még különféle package-okkal kell bővítened. (Kattints a képre, ha meg szeretnéd tudni, hogy a Miktex honlapján hol találod a portable verziót).

Ha letöltötted, és kibonottad (még mindíg a pendrive-on kell dolgoznod, érdemes a kibontáshoz egy új “miktex” mappát használni) akkor keresd meg a háttértárolón azt a mappát, ahová a miktex csomagot tetted, és kattints kétszer a miktex-portable file-ra.

A miktex ikon ekkor megjelenik a tálca jobb oldalán (lásd kép), ha az egér jobb gombjával ráklikkelsz, előjön a menü. A menü legfelső sora a TeXworks szövegszerkesztő, ezt nyugodtan meg is nyithatod, ebben fogunk dolgozni. Még egy fontos menü-elem: az Exit. Miután a portable verziót használod, a háttértároló eltávolítása előtt ne feledkezz meg arról, hogy az Exit menüpontra kattintva ki kell lépned az alkalmazásból!

És akkor jöjjön az első file.

  1. Nyisd meg a TeXworks szövegszerkesztőt, és kezdj el írni.
  2. Minden TeX dokumentum két részből áll. Az úgynevezett preambulumban definiálnod kell a formázáshoz szükséges elemeket, majd egy \begin{document}  … \end{document} parancspár közé kerül a dokumentum tényleges (és megjelenítendő) tartalma.
  3. A preambulumban pillanatnyilag csak a leglényegesebb elemet szerepeltetjük, azt a parancsot, amely megmondja, hogy végülis milyen típusú dokumentumot szeretnénk. Legyen ez most egy egyszerű cikk, azaz kezdjük a file-t a \documentclass{article} parancs begépelésével. (Már bizonyára rájöttél, hogy TeX-ben az összes parancsot egy backslash (\) előzi meg.)
  4. A \begin{document}  … \end{document} parancspár közé írj be egy tetszőleges szöveget!
  5. A file-unk jelenleg a következőképpen néz ki:
    \documentclass{article} 
    
    \begin{document}
    Ez az első LaTeX file-om. Pillanatnyilag még nem látszik, miért is
    kellene ezt használni a Word helyett.
    \end{document}
  6.  Mentsd le a file-t (a TeXworks automatikusan .tex kiterjesztéssel fog menteni, ha valamilyen más platform-független szövegszerkesztőt használsz, akkor ügyelj a .tex kiterjesztésre.)
  7. A Texworks bal fölső sarkában találsz egy zöld kör alakú ikont, benne vöröses-barnás háromszöggel. Ha erre rákattintasz, a szövegszerkesztő automatikusan lefordítja dokumentumodat pdf formátumúra, ahogy a képből is láthatod, némi “szépséghibával”. Az ékezetes betűid nem jelennek meg a pdf-ben!!! A probléma persze egyszerűen kiküszöbölhető, de erről majd a következő leckében!

002. lecke

Az előző leckét ott hagytuk abba, hogy bár sikerült az első TeX file-t pdf-re fordítani, de a pdf formátumban nem jelentek meg az ékezetes betűk. E probléma egy csomag (package) használatával kiküszöbölhető. A package-ek a TeX file preambulumába kerülnek egy \usepackage{…} parancs kiadása után, ahol a kapcsos zárójelbe a használni kívánt csomag nevét kell beírni. Előfordul, hogy a parancs kiadásakor egy szögletes zárójel is megjelenik: \usepackage[…]{…}. A szögletes zárójelbe egy opció kerül, amely megmondja a programnak, hogy a csomagon belül egészen pontosan mely file-okat szeretnénk használni.

Az ékezetek hiánya egy kódolási hiba, így kiküszöbölésére két, a betűk kódolásával foglalkozó csomagot használunk. A következő két parancsot írd be az eredeti file preambulumába, azaz a \documentclass{article} és a \begin{document} parancsok közé:

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}

Sőt, mindjárt definiáljuk is a magyar nyelv használatát a babel csomaggal, úgyhogy jöhet egy harmadik paracs is:

\usepackage[magyar]{babel}

A TeX file-unk most a következőképpen néz ki:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\begin{document}
Ez az első LaTeX file-om. Pillanatnyilag még nem látszik, miért is
kellene ezt használni a Word helyett.
\end{document}

Mentsd le, és a bal felső sarokban lévő zöld, kör alakú ikonra kattintva fordítsd le pdf-re. Az ékezetek immár rendben vannak, de az még mindíg nem nyilvánvaló, hogy mi a LaTeX előnye a Word-el szemben. Hát a gyönyörű képletek!!! Ezzel foglalkozunk majd a következő leckében, előreláthatólag 2011. június 13. hétfőn.

003. lecke

Már van egy TeX file-unk, tudtunk belőle pdf-et csinálni, és kiküszöböltük az ékezetes betűkkel járó problémákat. Érdemes néhány képlet beírásával folytatni, hogy világossá váljon mennyivel szebb képletet produkál a LaTex a Word-höz képest.

Képletet egy dokumentumban alapvetően kétféleképpen használunk

  • szövegbe illesztve, valamint
  • külön sorban.

Ha egy folytonos szövegbe szeretnénk illeszteni a képletet, akkor azt két dollárjel közé kell tennünk, azaz például az a képlet, amely egy zárt gazdaság árupiaci egyensúlyaként a GDP-t a fogyasztás, a beruházás, és a kormányzati kiadások összegével teszi egyenlővé, a szövegbe $Y=C+I+G$ formában kerül.

Írjuk is be a fenti mondatot a file-unkba, mentsünk, fordítsuk pdf-re (zöld, kör alakú ikon a bal felső sarokban), és nézzük meg mi történik. A pdf változatban ott a képlet gyönyörűen formázva.

Ha külön sorba szeretnénk ugyanezt a képletet, akkor az eljárás csak annyiban változik, hogy egy dollárjel helyett két dollárjelet használunk, így most $$Y=C+I+G$$ egy külön sorban mutatja az árupiaci egyensúlyi feltételt.

Írjuk be ezt is, fordítsunk, és nézzük meg a pdf-et. Ott a képlet, külön sorban van, és ismét igen tetszetős formátumban!

Egy makroökonómiai cikkhez (vagy szakdolgozathoz, vagy házi feladathoz) az árupiaci egyensúlynál néha bonyolultabb képletek kellenek. Ezzel foglalkozunk majd a következő leckében, 2011. június 16.-tól.

004. lecke

A dokumentumunkban már szereplő Y=C+I+G képletet nagyon ritkán használjuk ilyen általános formában. Legtöbbször azt is megemlítjük, hogy melyik periódus árupiaci egyensúlyáról van szó. A GDP nem a kibocsátás “csak úgy általánosan”, hanem a 2013-as év, vagy a t-edik periódus kibocsátása. A fogyasztást is egy adott időszakra értelmezzük, csakúgy, mint a beruházást, és a kormányzati kiadást. A megfelelő periódust a képletben a változóhoz rendelt alsó indexszel jelezzük. A LaTeX-ben alsó indexet a _{…} jellel tudunk a változóhoz rendelni, ahol a kapcsos zárójelbe kerül maga az index, azaz a 2013, vagy a t.

A 2013-as év árupiaci egyensúlyának megadásához a $$Y_{2013}=C_{2013}+I_{2013}+G_{2013}$$ képletet kell begépelnünk. A t-edik periódus árupiaci egyensúlyát pedig a $$Y_{t}=C_{t}+I_{t}+G_{t}$$ egyenlet adja meg.

Ha a fenti mondatot beírjuk a dokumentumunkba, az a következőképpen néz majd ki tex formátumban:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\begin{document}
Ez az első LaTeX file-om. Pillanatnyilag még nem látszik, miért is kellene
ezt használni a Word helyett. Egyértelműen az egyenletek miatt.

Ha egy folytonos szövegbe szeretnénk illeszteni a képletet,
akkor azt két dollárjel közé kell tennünk, azaz például az a képlet,
amely egy zárt gazdaság árupiaci egyensúlyaként a GDP-t
a fogyasztás, a beruházás, és a kormányzati kiadások összegével
teszi egyenlővé, a szövegbe $Y=C+I+G$ formában kerül.

Ha külön sorba szeretnénk ugyanezt a képletet, akkor az eljárás
csak annyiban változik, hogy egy dollárjel helyett két
dollárjelet használunk, így most $$Y=C+I+G$$ egy külön sorban
mutatja az árupiaci egyensúlyi feltételt.

A 2013-as év árupiaci egyensúlyának megadásához a
$$Y_{2013}=C_{2013}+I_{2013}+G_{2013}$$ képletet kell begépelnünk.
A t-edik periódus árupiaci egyensúlyát pedig a
$$Y_{t}=C_{t}+I_{t}+G_{t}$$ egyenlet adja meg.
\end{document}

A bal oldali kép pedig azt mutatja, hogyan néz ki a file pdf-re fordítva (azaz mentsük a file-t, és fordítsuk a bal felső sarokban látható zöld színű kör alakú ikonra kattintva). Megjelennek a képletek, megvannak az indexek, és mindez igen tetszetős formátumban.

Még egy apró megjegyzés. Ha azt szeretnénk, hogy a pdf formátumban egy szöveg-elem új bekezdésbe kerüljön, akkor nem elegendő, hogy a TeX file-ban az új sort kezdünk. Minimum egy sort ki is kell hagynunk. A “minimum” jelző arra vonatkozik, hogy akár 5, vagy 27 sort is kihagyhatunk, a LaTeX a sorkihagyást csak az új bekezdés iránti igényként értelmezi. Ha tényleg 5, vagy 27 sornak megfelelő üres helyet szeretnénk két gondolat között hagyni, azt már egy paranccsal kell elintéznünk (de ezt majd később).

005. lecke

A makroökonómiai képltekben tipográfiailag nem az összeadás, és az alsó index a legbonyolultabb lehetőség. A vállalati szektor reprezentatív tagja néha az

Y_{t}=K_{t}^{0,3}L_{t}^{0,7}

formában felírható termelési függvény segítségével megadható technológiával alakítja a rendelkezésére álló termelési tényezőket (tőle – K, és munka – L) oututtá Y a t-edik periódusban. Az új elem a felső index, amelyet a ^{…} paranccsal illesztünk a képletbe. A fenti összefüggéshez begépelendő parancs tehát $$Y_{t}=K_{t}^{0,3}L_{t}^{0,7}$$ (két dollárjel, mert külön sorba pakoltuk a képletet, ha a szövegbe szerettük volna illeszteni, egy dollárjel is elég lett volna).

Elképzelhető továbbá, hogy két kifejezést kell egymással osztanunk. A pénzmultiplikátort például a következő képlet adja meg:

m=\frac{cr+1}{cr+rr}

ahol cr a készpénz-betét arány, rr pedig a kötelező tartalékráta. Az új elem a hányados, melyet a \frac{…}{…} parancs illeszt az összefüggésbe. A \frac{…}{…} első kapcsos zárójelébe a számlálóba írt kifejezés, a második kapcsos zárójelbe pedig a nevezőbe írt kifejezés kerül. A fenti összefüggéshez begépelendő parancs így $$m=\frac{cr+1}{cr+rr}$$.

Szükségünk lehet még bizonyos jelekre is. A C=C_{0}+MPCY függvényben nem eléggé egyértelmű, hogy mi a fogyasztási határhajlandóságot MPC szeretnénk megszorozni a fogyasztó jövedelmével Y, érdemes a paraméter és a változó közé egy szorzás-jelet illeszteni. A parancs a \cdot, így a C=C_{0}+MPC\cdot Y képletet a $C=C_{0}+MPC\cdot Y$ parancs begépelésével kapjuk.

A reprezentatív fogyasztó makroökonómiában is hasznosság-maximalizáló. Sőt ő az életpályája hasznosságát maximalizálja, amely az egyidőszakos hasznosságok összegeként adódik úgy, hogy ezekhez az egyidőszakos hasznosságokhoz időpreferenciát kifejező súlyokat rendelünk. A legegyszerűbb képlet

U=\sum_{t=1}^{\infty}\beta^{t-1}\ln C_{t}

Elég sok új elem jelent meg hirtelen a képletben. Egyrészt a szumma-jel \sum, másrészt a végtelen \infty, harmadrészt a béta (ő lesz az időpreferencia) \beta, és végül a logaritmus \ln. A begépelendő parancs tehát $$U=\sum_{t=1}^{\infty}\beta^{t-1}\ln C_{t}$$

Még egy hasznos parancs, mielőtt lezárnánk a leckét. Ugye nem szeretnél képletedben “béna” zárójeleket, mint például ez

E_{t}(\frac{r^{K}_{t+1}+(1-\delta)}{1+r_{t+1}})=1

jobb lenne így

E_{t}\left(\frac{r^{K}_{t+1}+(1-\delta)}{1+r_{t+1}}\right)=1

Az automatikusan mérethez igazodó zárójelekhez is parancsot kell használnod a \left(-t a zárójel bal oldali részéhez, és a \right)-t a jobb oldali részthez. Figyelem!!! Ha elkezdtél egy zárólejet, akkor azt be is kell fejezned, különben a LaTeX hibát jelez, és nem fordít!!! A fenti képlethez tehát a következő parancsot kell begépelned: $$E_{t}\left(\frac{r^{K}_{t+1}+(1-\delta)}{1+r_{t+1}}\right)=1$$ (Megjegyzés: új elem még a delta betű is: \delta a megfelelő parancs.)

Persze számos érdekes-izgalmas parancs szükséges még a szép képletekhez, de ezekről majd akkor, ha megoldandó problémaként felmerülnek! A következő leckében – 2011. június 23.-án – már más szerkezeti elemekre koncentrálunk.

006. lecke

Az egyenletekkel kapcsolatosan a későbbiekben még lesz mondanivalónk, de most ideiglenesen térjük át más tipográfiai elemek tárgyalására. Ha makroökonómiával foglalkozunk, akkor előbb-utóbb modelleket fogunk felírni. A modellek persze nagymértékben különbözhetnek egymástól, de három elemet biztosan tartalmaznak: szereplőket, piacokat, és valamilyen egyensúly-fogalmat. Érdemes lett volna ezt a három elemet inkább listaként megadni.

Listánk a LaTeX-ben lehet számozott lista, vagy pontokba szedett felsorolás. Ha számozott listát szerenénk létrehozni, a \begin{enumerate} … \end{enumerate} parancspárt kell használnunk. A lista elemei a két parancs közé egy \item parancs kiadása után kerülnek (figyelem!!! minden elem elé kell az \item parancs). Modellünk váza tehát a következőképpen néz ki LaTeX-ben:

\begin{enumerate}
    \item szereplők
    \item piacok
    \item egyensúly
\end{enumerate}

Pontokba szedett lista esetén az \item parancs (és annak szerepe) megmarad, de a begin-end parancspár \begin{itemize}…\end{itemize}-ra változik, így a modell szerkezete pontokba szedett listaként:

\begin{itemize}
    \item szereplők
    \item piacok
    \item egyensúly
\end{itemize}

Egy adott modell esetén a vázat fel is tudjuk tölteni tartalommal. A Solow modell szereplői például a fogyasztó, és a vállalat. A két gazdasági szereplő az árupiacon, a munkapiacon, a tőkepiacon, és a kölcsönözhető források piacán találkozik egymással, és ezeken a piacokon hoz döntéseket, a tranzakció pedig akkor jön létre, ha a kereslet megegyezik a kínálattal. Mindez listaként:

\begin{enumerate}
    \item szereplők
    \begin{enumerate}
        \item fogyasztó
        \item vállalat
    \end{enumerate}
    \item piacok
    \begin{enumerate}
        \item árupiac
        \item munkapiac
        \item tőkepiac
        \item kölcsönözhető források piaca
    \end{enumerate}
    \item egyensúly
    \begin{enumerate}
        \item kereslet megegyezik a kínálattal
    \end{enumerate}
\end{enumerate}

Többszintű felsorolásokat tehát úgy készítünk, hogy a begin-end parancspár közé a megfelelő helyre egy újabb begin-end parancspárral beillesztünk egy új felsorolást. Az enumerate-et, és az itemize-ot nyugodtan vegyíthetjük, de fontos, hogy egy \begin{enumerate} parancsot mindíg le kell zárni egy \end{enumerate} paranccsal, a \begin{itemize}-t, pedig egy \end{itemize}-al.

007. lecke

Folytatjuk a modellépítést, és folytatjuk az egyék tipográfiai elemek bemutatását is. Maradjunk a Solow modellnél. Azt már megtárgyaltuk, hogy a modellben alapvetően két szereplő, a fogyasztó, és a vállalat magatartását, döntéseit vizsgáljuk bizonyos piacokon, s azt gondoljuk, hogy az egyes piacokon a tranzakció akkor áll le, vagy a döntés akkor születik meg, ha az mindkét félnek megfelel, azaz létrejön az egyensúly. A formális modell így két egyenlet-halmazt fog tartalmazni: a magatartási egyenleteket, melyek a gazdasági szereplők magatartását jellemzik, illetve a piaci egyensúlyi feltételeket, melyek megmutatják, mit tekintünk egy adott piac egyensúlyi állapotának. Miközben ismertetjük a modellt, érdemes ezeket az egyenleteket külön fejezetekben tárgyalni.

A LaTeX-ben a \section{…} paranccsal kezdünk új fejezetet, ahol a kapcsos zárójelbe a fejezet címe kerül. Csak a cím! A számozással nem kell törődnünk, azt a LaTeX elintézi helyettünk.

Vegyük elő az előző leckéhez készített dokumentumonkat, töröljük belőle ki a felesleges részeket, csak a modell szerkezete maradjon. A szerkezet ismertetése után rá is térhetünk annak meghatározására, hogy egy egyes szereplők mit csinálnak a modellben, azaz viselkedésük milyen magatartásit egyenletekkel jellemezhető. Gépeljük be a \section{Magatartási egyenletek} parancsot, és írjunk utána egy tetszöleges szöveget. Mentsünk, és fordítsunk (zöld kör alakú ikon a bal felső sarokban). A kapott pdf file-ban a “Magatartási egyenletek” fejezetcím ki van emelve (nagyobb betűméret, félkövér betütípus, és megfelelő távolság az előző fejezet, és a címet követő bekezdés szövegétől), sőt a LaTeX be is számozta nekünk.

Ha begépeljük a \section{Piaci egyensúlyi feltételek} parancsot is, akkor immár két fejezetünk lesz (logikailag mindenképpen indokolt, hiszen a modell összes egyenlet felosztható aszerint, hogy a magatartást, vagy a piacot jellemzik).

Egy kis gondolkodás után úgy vélhetjük, hogy a modell szerkezetének leírása is külön fejezetet alkot, így mindjárt a dokumentum elejére (a \begin{document} parancs után) írjuk be a \section{A modell szerkezete} parancsot. A mentés, fordítás után kapott pdf-ből látható, hogy bármikor, bármilyen ponton is bővítjük a dokumentumunkat újabb fejezetekkel, a LaTeX gondoskodik arról, hogy a számozás a logikailag megfelelő sorrendet tükrözze.

008. lecke

Vegyük elő ismét a korábbi leckéhez tartozó file-t, azt, amiben már létrehoztunk három fejezetet. A “Magatartási egyenletek” fejezetet két alfejezetre lehetne bontani, így külön tárgyalhatjuk a fogyasztó magatartását, és a vállalat magatartását jellemző egyenleteket.

Alfejezetet a LaTeX-ben a \subsection{…} paranccsal tudunk létrehozni. A \section{Magatartási egyenletek} parancs alá a megfelelő helyen adjunk ki egy \subsection{A fogyasztó magatartását jellemző egyenletek}, illetve egy \subsection{A vállalat magatartását jellemző egyenletek} parancsot. A LaTeX az alfejezeteket automatikusan számozza, ami 1 oldalas “cikknél”, és 3 fejezetnél még jár akkora pótlólagos haszonnal, de 60 oldal és több fejezet esetén már jelentősen megkönnyíti munkánkat.

Logikailag igen ritkán indokolt, hogy az alfejezeteket további alfejezetekre bontsuk (sőt, kifejezetten tartózkodjunk az al-al-fejezetektől), de technikailag ez is lehetséges. Adjunk ki hozzá egy \subsubsection{…} parancsot.

Még egy nagyon fontos parancs. Ha vannak fejezeteink, és alfejezeteink, akkor készíthetünk tartalomjegyzéket is. Ehhez csak ki kell adnunk egy \tableofcontents parancsot ott, ahová a tartalomjegyzéket szánjuk – ez általában a tanulmány, vagy szakdolgozat, vagy könyv elejét jelenti.

Következő lecke 2011. július 4.-én, hétfőn (és ezentúl a nyári szünetre való tekintettel szeptemberig a korábbi hétfő-csütörtök rutintól eltérően kizárólag csak hétfőn lesznek bejegyzések).

009. lecke

Továbbra is a korábbi leckékhez tartozó file-al dolgozunk. Már vannak fejezeteink, alfejezeteink, és tartalomjegyzékünk, de cikkünkhöz formailag egy dolog még nagyon hiányzik: a cím. Sőt ne csak a címet adjuk meg, rakjuk mindjárt hozzá a szerzőt, és a dátumot is.

Címet a LaTeX-ben a \title{…} paranccsal tudunk definiálni. Azonban a \title{…} parancs önmagában még nem elegendő, ahhoz, hogy a cím a szövegben is megjelenjen, a LaTeX-et arra kell utasítani, hogy illessze be dokumentumunkba az általunk megadott címet. Ezt a \maketitle paranccsal tesszük meg. Gépeljük tehát be közvetlenül a \begin{document} parancs után, hogy  \title{Solow modell}, mentsünk, fordítsunk, s láthatjuk, hogy a pdf-el nem történik semmi. Ahhoz, hogy történjen, ki kell adnunk a  \maketitle parancsot. Fordítás után azonnal látható, hogy a LaTeX nem csak az általunk megadott címet illesztette a dokumentumba, hanem a biztonság kedvéért még a mai dátumot is. Ez önmagában még nem nagy baj, ellentétben azzal a rengeteg hellyel, amit a cím, és a dátum között kihagyott. Ott látványosan hiányzik valami: a szerző.

A szerzőt az \author{…} parancs definiálja, melyet a \title{…} és a \maketitle parancsok közé helyezünk (esetünkben ez \author{csakmakro.wordpress.com}. Mentés, és fordítás után ott van a szerző a cím és a dátum között.

Még egy megjegyzés: a \title{…}, és az \author{…} parancsok mellett még egyet érdemes használni, a \date{…}-et, melyet a dátumot adjuk meg. Persze, mint ahogy azt már láthattuk a LaTeX önállóan is meg tudja adni a dátumot, de az korántsem biztos, hogy mindíg az adott nap dátumát kívánjuk szerepeltetni. Ha 2018. augusztus 12. a cikk leadási határideje, akkor miért is ne szerepelne cikkünkben ez a dátum. Írjuk be tehát közvetlenül a \begin{document} után, hogy

\title{Solow modell}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{2018. augusztus 12.}
\maketitle

és fordítás után a pdf file már az általunk megadott dátumot fogja mutatni.

Érdemes még megjegyezni, hogy a \title{…}, \author{…}, \date{…} hármas a preambulumba is kerülhetett volna, azaz a \begin{document} parancs elé. A \maketitle parancsot viszont csak a \begin{document} után adhatjuk ki.

Következő lecke 2011. július 11.-én.

010. lecke

Ez lesz az a lecke, amelyre tudományos cikkek megírása során egyáltalán nem lesz szükséged, de ha előadást tartasz, vagy önmagadat akarod unalmas perceidben szórakoztatni, nagyon hasznosnak bizonyulhat. A színekről lesz szó.

Készítsünk egy dokumentumot a megszokott sablon szerint:

  • a preambulumba kerüljön a dokumentum típusának meghatározása, és a karakterek kódolására használatos három csomag
  • a dokumentum tartalmi részébe pedig a cím, a szerző, és a dátum (ezt már korábban is írtam, de most is kiemelném, hogy a cím, a szerző, és a dátum, nyugodtan kerülhetne a preambulumba is, de a \maketitle parancsnak mindenképpen a \begin{document} után kell megjelennie). A látvány kedvéért írj be egy kis szöveget, és egy képletet is.
\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\begin{document}

\title{Színes szöveg}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{2018. augusztus 12.}
\maketitle

Az vállalat tevékenysége a $t=2013$ periódusban a következő termelési
függvénnyel jellemezhető: $$Y_{2013}=K_{2013}^{\alpha}L_{2013}^{1-\alpha}$$ 

\end{document}

Ahhoz, hogy a teljes szöveg, vagy egyes szöveg-részletek színessé váljanak, egy, a színek kezelésére alkalmas csomagot kell használnod. A legegyszerűbb a “color” csomag, melyet pakolj a preambulumba \usepackage{color} paranccsal!

Ebben a leckében azt vizsgáljuk, hogyan lehet a dokumentumban lévő összes szöveget feketétől eltérő színre változtatni. A color csomagba néhány színt már eleve beépítettek a készítők, így a white, black, red, green, blue, cyan, magenta, yellow színeket a név megjelölésével automatikusan használhatod. Ahhoz, hogy az összes szöveg kékké színeződjön a \begin{document} után ki kell adnod egy \color{blue} parancsot! Mentés, és fordítás…és ha a portable verziót használod, akkor azonnal egy hibaüzenet is, a miktex nem talál egy … nevű file-t, ami a … package-ben van (mert még nem telepítetted a … package-et), de azonnal felajánlja, hogy installálja neked, úgyhogy csak kattints az instal gombra, várakozz egy kicsit, és a probléma automatikusan megoldódik, és megkaphatod az áhított kék (vagy magenta, vagy zöld, vagy világoskék, vagy sárga) szöveget (persze az interneten keresztül kívánja a miktex a problémát megoldani, úgyhogy most internet-csatlakozással rendelkező gép előtt kell ülnöd!).

Persze nem kell feltétlenül ragaszkodnod az alapszínekhez! Hozz létre saját színt a preambulumban kiadott \definecolor{…}{…}{…} paranccsal! Az első kapcsos zárójelbe a szín neve kerül, például \definecolor{enszinem}{…}{…}. A második kapcsos zárójelbe azt kell beírni, hogy milyen színkódot szeretnénk használni (rgb, ami a pirosat, zöldet, és a kéket keveri ki a megfelelő színné, vagy cmyk, ami a cyan, magenta, yellow, és black színekkel teszi ugyanezt). Használjuk most az rgb-t, így a parancs \definecolor{enszinem}{rgb}{…}. Az utolsó kapcsos zárójelbe kerül az a kód, amely segítségével megmondhatjuk, hogy a program a szín kikeverésekor az egyes színekből mennyit használjon. Rgb kódot alkalmazunk, azaz az utolsó kapcsos zárójelbe három, egymástól vesszővel elválasztott számnak kell kerülnie a 0-1 intervallumból (elvileg az rgb egy 0-255 intervallumot használ, de neked most azt kell megjelölnöd, hogy a keverés során hány százalékban használja az egyes színeket), legyen például \definecolor{enszinem}{rgb}{0.436,0.278,0.588} (ez egy lila, de te a saját színedet kevered, úgyhogy írj be más számokat — csak ne feledd, hogy angol programmal álsz szemben, úgyhogy a tizedes vessző egy pont, és a vessző most a számokat választja el egymástól). Ahhoz, hogy a szöveg lila (vagy a te színed) legyen, a \begin{document} után ki kell adnod a \color{enszinem} parancsot! Mentés, fordítás, és a pdf-ben a szöveg már a megfelelő színű.

Az interneten gyakorlatilag megszámlálhatatlan olyan oldalt találsz, ahonnan színkódot szerezhetsz, csak google-özd be, hogy “rgb colors”, vagy “color harmony”, és válogass a listából. De azért ajánlok néhány színt (a kuler.adobe.com oldalról szedtem, ahol válogathaszt az előre elkészített színsorokból, vagy készíthetsz saját színsort)
Színekkel folytatjuk a jövő héten (2011. július 18.-án) is!

011. lecke

Folytatjuk a színekkel való foglalkozást, mert annak ellenére, hogy tudományos cikkek írásakor az ilyen típusú ismereteinknek nem sok hasznát vesszük, két területen azért bizonyosan — és kipróbáltan — megkönnyítik életünket:

  • makroökonómiai feladatok alkotásakor, illetve
  • előadások előkészítése során.

Nézzük először a feladatkészítést. Tételezzük fel, hogy ismert egy gazdaság reprezentatív vállalatának termelési függvénye, és szeretnénk tanítványainkat arra bíztatni, hogy határozzák meg a munka határtermékét, és a vállalat munkakeresleti függvényének az egyenletét. Az ilyen típusú feladat LaTeX-ben való megvalósítása nem igényel többlettudást az eddigiekhez képest, csupán az “egyenlet új sorban”, és a “számozott lista” funkciót használjuk, de színeket még nem (azért hozzáadjuk a preambulumhoz a corol csomagot, és az előző leckében leírtak alapján definiáljuk azt a színt, amit a későbbiekben használni szeretnénk). A tex file most így néz ki:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{color}
\definecolor{enszinem}{rgb}{0.376, 1.000, 0.067}

\begin{document}
Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív vállalatának tevékenysége az alábbi
termelési függvénnyel jellemezhető $$Y=K^{\alpha}L^{1-\alpha}$$

\begin{enumerate}
\item Határozza meg a munka határtermékét!
\item Adja meg a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!
\end{enumerate}

\end{document}

Tételezzük fel továbbá, hogy a feladatot a szemináriumon mégsem sikerült megoldani (nem jutott rá idő), így megoldással együtt fel kívánjuk rakni azt a kurzus honlapjára. Itt már szükségünk lesz a színre, hiszen határozottan el akarjuk különíteni a feladat szövegét a megoldástól.

Az első kérdés után hagyjunk ki egy sort, jelezzük, hogy innentől egy másik színt kívánunk használni, azaz írjuk be, hogy \color{enszinem} (feltéve, hogy korábban már az előző leckében leírt módon definiáltunk egy “enszinem” színt), írjuk be a megoldást, és a megoldás begépelése után térjünk vissza az eredeti színre \color{black} (ha ez utóbbi lépésről megfeleldkezünk, a 2. kérdés is zöld marad — ezt nem szeretnénk, csak a megoldás legyen zöld). Ismételjük meg a műveletet a 2. kérdés után is, és kész a feladatunk, megoldással. A tex file most:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{color}
\definecolor{enszinem}{rgb}{0.376, 1.000, 0.067}

\begin{document}
Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív vállalatának tevékenysége az alábbi termelési függvénnyel jellemezhető $$Y=K^{\alpha}L^{1-\alpha}$$

\begin{enumerate}
\item Határozza meg a munka határtermékét!

\color{enszinem}
A munka határterméke $MPL$ a termelési függvény munka szerinti
deriválásával adódik
$$MPL=(1-\alpha)K^{\alpha}L^{1-\alpha}=(1-\alpha)\frac{Y}{L}$$
\color{black}

\item Adja meg a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!

\color{enszinem}
A munkakereslet azt mutatja meg, hogy bizonyos reálbérek $w$
mellett a vállalatnak mennyi munkaerő felhasználása az optimális.
A profitmaximalizáló vállalat addig növeli munkafelhasználását,
amíg a munka határterméke meg nem egyezik a reálbérrel, azaz
$$(1-\alpha)\frac{Y}{L}=w$$ melyből a munkakeresleti függvény
egyszerű átrendezéssel adódik $$L=(1-\alpha)\frac{Y}{w}$$

\end{enumerate}

\end{document}

Mára ennyi, de érdemes elmenteni a tex file-t, mert a következő leckében a színfelhasználás másik területével: az előadások előkészítésével fogunk foglalkozni (2011. július 25.).

012. lecke

Az A4-es lap álló formátumának használata az alapbeállításként használt betűmérettel előadások tartása során nem tűnik optimális választásnak (lehetséges, de folyamatosan görgetni kell at oldalt, és az apró betűk miatt a hallgatóság igen gyorsan elveszti a fonalat, és az érdeklődés teljes hiánya könnyen káoszhoz vezethet – azaz nem kelt túl profi benyomást). De ezen a problémán könnyedén segíthetünk. Használjuk továbbra is az előző leckében leírt határtermék-meghatározós, munkakeresleti függvény-levezetős feladatot a megoldásokkal. Nyissuk meg a file-t, és mentsük el más néven.

Az első dolog, ami valószínűleg nem tetszik az álló formátum. A lap tájolását (fekvő formátummá — vagy tájkép formátummá) egy, a dokumentum típusánál használt opció megadásával tudjuk módosítani. A tex file preambulumának első sora eddig \documentclass{article} volt, ez legyen ezentúl \documentclass[landscape]{article}. Mentsünk, fordítsunk. A lap tájolása valóban megváltozott, de a végeredményt azért biztos nem akarjuk egy szemináriumon levetíteni hallgatóinknak. A margók “viccesen” nagyok, a betűméret pedig olvashatatlanul kicsi.

A betűméret-problémát azonnal megoldja, ha a \begin{document} parancs után kiadunk egy \huge parancsot, de a nagyobb betűméret a margók nagyságát még zavaróbbá teszi. Margót egy új csomag, a geometry használatával módosíthatunk. Két figyelmeztetés

  • ha a miktex portable verzióját használod, akkor olyan gép előtt kell ülnöd, amelynek van internet csatlakozása, mert a geometry csomag nem tartozik az “alapfelszereltség” kategóriájába, így fordításnál a program biztosan le akarja majd tölteni,
  • a \usepackage{geometry} parancsot közvetlenül a \documentclass[landscape]{article} parancs után kell kiadni.

A geometry csomag behívása után már megmondhatod a LaTeX-nek, hogy hány centiméteres margókat használjon. Az általános parancs a \geometry{top=…,bottom=…,left=…,right=…}, ahol a pontok helyére egy számot, és egy mértékegységet kell írnod, például \geometry{top=3cm,bottom=3cm,left=3cm,right=3cm}. Írd be, mentsed a file-t, és fordítsd pdf-re, az eredmény már elég meggyőző.

Persze lehet még ennél is szebbé tenni. Definiálj még egy színt (mondjuk egy sötétebb pirosat 0.549, 0.012, 0.012 enszinem2-ként), és a \begin{document} parancs után add ki a \pagecolor{enszinem2} parancsot. Ezzel a lap hátterét sötétebb pirosra színezted, amin a fekete betű nyilván nem néz ki jól, így a  \pagecolor{enszinem2} parancs után még írd be, hogy \color{white}, és az összes olyan helyen, ahol eddig a \color{black} szerepelt a black-et változtasd white-ra.

És a dolog szórakoztató része itt kezdődik. Nem tetszik a piros háttér fehér betűkkel, és zöld megoldással? Változtasd meg! Csak az általad definiált színek utáni számokat kell átírnod! Lila hátteret szeretnél, és a megoldások színét is más zöld-árnyalatként képzelted el? Akkor legyen a két szín \definecolor{enszinem}{rgb}{0.744, 0.921, 0.219} és \definecolor{enszinem2}{rgb}{0.381, 0.055, 0.294}. Vagy barna alapra vágysz, neon-kék betűkkel? Akkor \definecolor{enszinem}{rgb}{0.000, 1.000, 1.000} és \definecolor{enszinem2}{rgb}{0.380, 0.161, 0.047} a megoldás. A lehetőségek száma végtelen (lásd kuler.adobe.com)! Jó szórakozást!

Következő lecke 2011. augusztus 1.-én.

013. lecke

Bár az előadások készítésének előző leckében leírt módja nem nagy fáradtság, sőt, például a színválasztásnál még szórakoztató is tud lenni, a helyes betűméret, a jól látható, és jól olvasható betűtípus, valamint a megfelelő margók meghatározása nem mindíg annyira egyértelmű. Ilyenkor jön jól, hogy valójában döbbenetesen sok ember használja a LaTeX-et, és ebből a döbbenetesen sokból egy igen jelentős csoport arra is hajlandó, hogy társadalmi munkában – vagy egyenesen diplomamunkaként – olyan csomagokat hozzon létre, melyek valamely probléma megoldását egyszerűsítik. Az előadások, és előadás-fóliák esetében ez a csomag a beamer. Könnyen használható, az egyetemi-akadémiai világban nagyon népszerű, és tele van olyan lehetőségekkel, melyek segítségével az outputot a saját ízlésednek megfelelővé formálhatod.

Tegyük fel, hogy már rendelkezel egy tex file-al (mert a cikket, vázlatot, vagy a feladatot már megírtad), és ezt szeretnéd előadássá formázni. A határtermékes feladat (amit immár 3. alkalommal használunk) “kísérleti nyúlnak” megfelel, de azért néhány változtatást eszközöljünk:

  • töröljük a megoldásokat, és
  • adjunk neki címet, tüntessük fel a szerzőt, és a dátumot

A tex file most a következő

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\title{Határtermékes feladat}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív vállalatának tevékenysége az alábbi
termelési függvénnyel jellemezhető $$Y=K^{\alpha}L^{1-\alpha}$$
\begin{enumerate}
    \item Határozza meg a munka határtermékét!
    \item Adja meg a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!
\end{enumerate}

\end{document}

Ahhoz, hogy a sima cikkből (feladatból) prezentáció legyen, két dolgot kell tenni:

  1. a \documentclass{article} parancsot \documentclass{beamer}-ré kell változtatni, illetve
  2. azokat a dolgokat, melyeket egy adott slide-on szeretnénk megjeleníteni, a \begin{frame} …\end{frame} parancspár közé kell helyezni.

Változtassuk tehát a \documentclass{article}-t \documentclass{beamer}-ré, és a feladat előtt (“Az általunk vizsgált…” előtt) adjuk ki a \begin{frame} parancsot, és a feladat után (ez most az \end{enumerate} parancs) zárjuk le a slide-ot az \end{frame} paranccsal. A tex file most:

\documentclass{beamer}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\title{Határtermékes feladat}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

\begin{frame}
Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív vállalatának tevékenysége az alábbi
termelési függvénnyel jellemezhető $$Y=K^{\alpha}L^{1-\alpha}$$
\begin{enumerate}
    \item Határozza meg a munka határtermékét!
    \item Adja meg a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!
\end{enumerate}
\end{frame}

\end{document}

Mentsünk, fordítsunk (ha a miktex portable verzióját használod, akkor ismét internet kapcsolattal rendelkező gép előtt kell ülnöd, ráadásul most elég hosszasan, mert a program legalább 5 csomagot le kíván neked tölteni, de kitartás, csak kattints mindíg az OK gombra, és várakozz türelmesen). Eredményként egy két oldalas pdf file-t kapsz, az első oldal a címlap (mert kiadtad a \maketitle parancsot), a második oldalon pedig megtalálod magát a feladatot. A lap tájolása, a betűtípus, a betűméret, valamint a margók szélessége megfelel a normális prezentációról alkotott elképzeléseinknek, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet a dolgot még szebbé tenni, de erről majd a következő leckében 2011. augusztus 8.-án.

014. lecke

Nyissuk meg ismét a határtermékes feladat tex file-ját (immár a beamer-es változatot), mentsük le más néven, és “csinosítsuk” egy kicsit az outputot! Erre a beamer alkotói már eleve beépítettek a programba néhány opciót. A \documentclass{beamer} parancs után kiadott \usetheme{…} paranccsal megválaszthatjuk például azt, hogy alapvetően milyen stílusú előadást szeretnénk (hol legyen a cím, felül, vagy oldalt helyezkedjen el az interaktív tartalomjegyzék, milyen betütípust használjon a beamer stb.). Ahhoz, hogy megtudd, egyáltalán milyen lehetőségeid vannak, keresd meg a miktex mappádat, ott válaszd ki a tex mappát, azon belül a latex mappát, majd itt a beamer mappát, ahol találsz egy base mappát, mely tartalmaz egy themes mappát, ahol a theme mappát kell választanod (azaz például nálam az elérési út F:\LATEX\Miktex\tex\latex\beamer\base\themes\theme mert a miktex portable verzióját használom, amit a pendrive-ra raktam egy Latex mappán belül elhelyezett Miktex mappába). Itt találsz néhány sty kiterjesztésű file-t, mindegyiknek az a neve, hogy beamertheme… Nos a … helyre írt szót kell beírnod a \usetheme{…} parancs kapcsos zárójelébe, azaz használhatod például a beamerthemeAnnArbor.sty file által definiált stílust, és akkor ki kell adnod a \usetheme{AnnArbor} parancsot, vagy a beamerthemeSzeged.sty file-t, és akkor a helyes parancs a \usetheme{Szeged}. Próbáld ki mindegyiket, és válaszd ki a “kedvencet” (az olyan részleteket, mint a szín, vagy a betűméret a későbbiekben még módosíthatod, úgyhogy csak a szerkezetre figyelj).

Például a Copenhagen stílust használva a tex file a következő:

\documentclass{beamer}
\usetheme{Copenhagen}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\title{Határtermékes feladat}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

\begin{frame}
Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív vállalatának tevékenysége
az alábbi termelési függvénnyel jellemezhető $$Y=K^{\alpha}L^{1-\alpha}$$

\begin{enumerate}
    \item Határozza meg a munka határtermékét!
    \item Adja meg a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!
\end{enumerate}

\end{frame}

\end{document}

Az előző leckéhez képest egyetlen változtatást eszközöltünk: beraktuk a \usetheme{Copenhagen} parancsot, és ezzel egy kicsit érdekesebbé tettük az előadásunkat – persze nem tartamilag, csak vizuálisan. (Figyelem!!! 28 lehetőség közül választhatsz! Próbáld ki mindet!)

A következő leckében 2011. augusztus 15.-én tovább módosítjuk előadásunk külalakját (hát igen, a LaTeX a külalakról szól, a tartalomról Neked kell gondoskodnod, de erre jó alapot biztosítanak a makroökonómia, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómiai modellépítés, a haladó makroökonómia, a kutatási irányok és módszerek a makroökonómiában, a monetáris makroökonómia, a nyitott gazdaságok makroökonómiája, az alkalmazott makroökonómia, és az alkalmazott gazdaságelemzés kurzusok).

015. lecke

Akkor folytassuk a színekkel (igen, már megint! – Tökéletesen igazad van, ha azt gondolod, hogy a PhD disszertációd védésénél senki sem fog az előadásod színével foglalkozni, mert csak a tartalom számít, de például egy alapszintű szeminárium megtartásánál a vizuális élmény legalább annyira fontos, mint a tartalom, mert ott arról kell mindenkit meggyőznöd, hogy az, amit mondasz érdekes, és hasznos (azaz érdemes majd otthon önállóan is fogalalkozni vele), nem arról, hogy mennyit kutattál, és milyen nagyszerű eredményeket értél el.)

Azért hogy ne csak a színekről szóljon a lecke, módosítsuk egy kicsit az előző leckében készített file-t.

  • Adjunk hozzá egy slide-ot, ahol elmagyarázzuk a határtermék fogalmát. Ha a definíció fontosságára hallgatóink figyelmét is fel szeretnénk hívni, így  érdemes azt egy \begin{block}{…} … \end{block} környezetben elhelyeznünk, ahol kapcsos zárójelbe a fogalom, a második pontozott helyre pedig a definíció szövege kerül.
  • Lépésről-lépésre magyarázzuk el, hogy kellene a feladatot megoldani (azaz készítsünk egy számozott listát).
  • Egy \section{Kérdés}, és egy \section{Segítség a válaszhoz} parancs kiadásával különítsük is el a feladatot, illetve annak megoldását. A \section{…} parancsokat a \begin{frame}…\end{frame} parancspáron KÍVÜL kell elhelyezned, a megfelelő slide elé. Azért érdemes \section{…}-öket beilleszteni a file-odba, mert fordítás után a pdf file-ban az általad használt témától függően vagy felül, vagy oldalt egy menüsorként megjelennek a fejezetcímek, így az előadás közben könnyen tudsz majd navigálni az egyes témák között (minél hosszabb az előadásod, annál több \section{…} parancsot rakj bele!).

A file most a következőképpen néz ki:

\documentclass{beamer}
\usetheme{Copenhagen}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\title{Határtermékes feladat}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}
\maketitle

\section{Kérdés}

\begin{frame}
Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív vállalatának tevékenysége az alábbi termelési függvénnyel jellemezhető $$Y=K^{\alpha}L^{1-\alpha}$$

\begin{enumerate}
    \item Határozza meg a munka határtermékét!
    \item Adja meg a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!
\end{enumerate}

\end{frame}

\section{Segítség a válaszhoz}

\begin{frame}

\begin{block}{A munka határterméke}
A munka határterméke megmutatja, hogy a vállalat mennyi pótlólagos terméket képes előállítani egy pótlólagos munkaegység felhasználásával.
\end{block}

\begin{enumerate}
    \item A munka határterméke a termelési függvény munka szerinti deriváltja $MPL=(1-\alpha)\cdot K^{\alpha}L^{1-\alpha}$.
    \item A profitmaimalizáló vállalat addig használ fel munkaerőt, amíg a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel $MPL=w$.
    \item A munkakeresleti függvény meghatározásához az előző pont egyenletét $L$-re kell rendezni $L^{D}=(1-\alpha)\frac{Y}{w}$.
\end{enumerate}

\end{frame}

\end{document}

Íme az eredmény (az új elemek: felül megjelent egy sáv, ahol a \section{…}-el definiált témakörök között navigálhatsz kattintással, a definíció egy jól kiemelt területre került, a számozás meg egy csinos kis formát kapott.)

És akkor térjünk rá a színekre!

  • Ha az általad használt struktúra alapszínét kívánod megváltoztatni, akkor a preambulumban add ki a következő parancsokat (az első kettőt már ismered, ezekkel tudsz saját színt definiálni – a 0.932,0.07,0.536 egy rikító pink -, a harmadik parancs mondja meg a rendszernek, hogy az alapstruktúra színeit az általad definiáltra kell változtatnia):
    \usepackage{color}
    \definecolor{enszinem}{rgb}{0.932,0.07,0.536}
    \setbeamercolor{structure}{fg=enszinem}
  • Ha az előadásban megjelenő összes képletet szeretnéd az általad definiált színnel megjeleníteni, akkor a \setbeamercolor{math text}{fg=enszinem} parancsot kell használnod. Ha csak azokat a képleteket, amelyek külön sorban jelennek meg, akkor a helyes parancs a \setbeamercolor{math text displayed}{fg=enszinem}.
  • Ha magát a főszöveget is ebben a színben szeretnéd megjeleníteni, akkor add ki a \setbeamercolor{normal text}{fg=enszinem} parancsot!
  • És végül ha szeretnél egy kis háttérszínt is adni a slide-nak, akkor használd a \setbeamercolor{normal text}{bg=enszinem!20!white} parancsot! Figyelem!!! Az előző parancshoz képest két változtatás is történt, egyrészt a fg (előtér) betűkombinációt bg (háttér)-re változtattuk, másrészt miután a pink háttéren a pink betűk nem nagyon látszódtak volna, a háttér színét egy kicsi fehérrel kevertük az enszinem!20!white azt jelenti, hogy a végső színbe 20 százalék “enszinem” és 80 százalék fehér került.

Mára ennyi, a következő lecke 2011. augusztus 22.-én (hétfőn) lesz — az már nem a színekről fog szólni, de addig azért próbálj ki néhány színkombinációt, a háttérnek, és a betűnek nem kell feltétlenül ugyanolyan színűnek lennie!

016. lecke

A sok-sok szín után nézzünk egy érdekes, felsorolással kapcsolatos funkciót beamer-ben. Egy előadást gyakorlatilag lehetetlen “megúszni” anélkül, hogy legalább egy pontokba szedett listát ne próbálnánk a közönségnek elmagyarázni. A slide mondanivalónknak csak a rövidített változatát tartalmazza, verbálisan egy szónál, vagy egy mondatnál az adott pontról nyilván többet szeretnénk elmondani, és jó lenne, ha akkor, amikor mi még az első pontnál tartunk, a közönség a mondanivalónkra figyelne, és nem a többi 8 pontot olvasgatná. Ezt megoldhatjuk úgy is, hogy az első slide-on a másik 8 pont nemis szerepel, de akkor 9 slide-ot kell készítenünk (mindíg egy ponttal bővítve a már meglévőt), azaz 9-szer kell kiadnunk a \begin{frame}…\end{frame} parancsot, mindíg át kell másolnunk az előző slide tartalmát, és bővítenünk kell azt egy újabb ponttal. Ez eléggé kényelmetennek tűnik. Szerencsére a beamer kiépítésével elég sokat foglalkoztak, és jól láthatóan olyanok foglalkoztak vele, akik rendszeresen tartanak előadásokat, és pontosan tudják, hogy milyen funkciókra van szükségünk, így erre a problémára is van megoldás.

Első lépésként szükségünk van egy felsorolást is tartalmazó alap-előadásra. A határtermékes feladat is megfelelne, de az már elég unalmas, így váltunk: magyarázzuk el hallgatóinknak a GDP árindex, és a fogyasztói árindex közötti különbséget. A tex file a következő:

\documentclass{beamer}
\usetheme{Copenhagen}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{color}
\definecolor{enszinem}{rgb}{.074,.69,.00}
\definecolor{enszinem2}{rgb}{.000,.2,.008}
\definecolor{enszinem3}{rgb}{1.000,.996,.004}
\setbeamercolor{structure}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{math text}{fg=enszinem}
\setbeamercolor{normal text}{fg=enszinem2}
\setbeamercolor{normal text}{bg=enszinem3!40!white}

\title{GDP deflátor versus CPI}
\author{csakmakro.wordpress.com}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

\section{Mi a különbség?}

\begin{frame}

\begin{enumerate}
\item GDP árindex
    \begin{itemize}
    \item mindazon termékek és szolgáltatások árának átlagos változását méri, melyek beletartoznak a GDP-be.
    \item tárgyidőszaki árindex
    \item alulbecsli a megélhetési költségeket
    \end{itemize}
\item CPI -- fogyasztói árindex
    \begin{itemize}
    \item csak a fogyasztói kosárba tartozó termékek árának átlagos változását méri (akkor Törökország és az USA fogyasztói árindexe tényleg összehasonlítható?)
    \item bázisidőszaki árindex
    \item felülbecsli a megélhetési költségeket
    \end{itemize}
\end{enumerate}

\end{frame}

\end{document}

Van benne egy csomó szín is (csak mert megtehetjük), de amire érdemes figyelni, az a több szintű felsorolás, mert ezzel dolgozunk a továbbiakban. De először fordítsuk le a file-t pdf-re. Az eredmény egy két oldalas slide-sorozat. Az első oldalon ott a cím, a másodikon ott a felsorolás. A problémánk pedig az, hogy ha a második oldalra ugrunk, és el szeretnénk magyarázni a GDP árindex és a CPI közötti különbségeket, gyakorlatilag biztos, hogy közönségünk 60 százaléka már a CPI alatti pontokat fogja olvasgatni, miközben mi még a GDP árindexxel kapcsolatos háttérinformációkat próbáljuk velük megosztani (ez pedig gond, mert a slide nem tartalmaz minden információt, és ha a fél csoport nem figyel oda mondanivalónkra, akkor nem voltunk kellően hatékonyak).


Az első megoldás a problémára a \pause parancs. A felsorolás minden olyan pontjába illesszünk be egy \pause parancsot, ahol még lesz majd mondanivalónk, és azt akarjuk, hogy felsorolásunk ideiglenesen “álljon meg”, és az aktuális slide ne mutassa a felsorolás többi elemét. A listánk tex-ben a következőképpen néz ki:

\begin{enumerate}
\item GDP árindex \pause
    \begin{itemize}
    \item mindazon termékek és szolgáltatások árának átlagos változását méri, melyek beletartoznak a GDP-be. \pause
    \item tárgyidőszaki árindex \pause
    \item alulbecsli a megélhetési költségeket \pause
    \end{itemize}
\item CPI -- fogyasztói árindex \pause
    \begin{itemize}
    \item csak a fogyasztói kosárba tartozó termékek árának átlagos változását méri (akkor Törökország és az USA fogyasztói árindexe tényleg összehasonlítható? \pause
    \item bázisidőszaki árindex \pause
    \item felülbecsli a megélhetési költségeket
    \end{itemize}
\end{enumerate}

Mentsünk, és fordítsunk! Bár tex-ben csak egyetlen slide-ot, és azon belül egyetlen felsorolást készítettünk, az eredmény pdf-ben már egy 9 oldalból álló slide-sorozat, mert a LaTeX (egészen pontosan a beamer) érti, hogy a \pause parancsot azért adtuk ki, hogy a felsorolást picit megakasszuk, s csak a háttérinformációk hallgatósággal való megosztása (és egy page down vagy egy lefelé nyíl leütése) után szeretnénk tovább menni.

Mára ennyi, a következő lecke 2011. augusztus 29.-én lesz, ahol továbbra is a felsorolásokkal kapcsolatosan még a \pause parancsnál is hasznosabb paranccsal ismerkedünk meg.

017. lecke

Ha egy lineárisan felépülő listáról van szó, akkor a \pause parancsot használó megoldás megfelelő lehet, de a GDP árindex, és a fogyasztói árindex összevetésénél pont nem erről van szó. Itt már az elején hangsúlyozni szeretnénk, hogy két fogalmat szeretnénk összehasonlítani, így hasznos lenne, ha a két fogalom mindjárt az első slide-on megjelenne, majd egy következő slide-on az első oldalt egészíthetnénk ki a GDP árindexről szóló információkkal, s végül megjelennének a CPI jellemző is. Ha már kész az eredeti listánk, akkor a megoldás nagyjából fél percet vesz majd igénybe. A lista \item parancsai után (szóköz kihagyása nélkül) ki kell adnunk egy <…-> parancsot, ahol a helyére egy szám kerül. Ha azt szeretnénk, hogy a felsorolás adott eleme a felsorolást tartalmazó slide-csoport első oldalától jelenjen meg, akkor <1-> a helyes parancs, ha csak a 3. oldaltól kezdve számítunk rá, akkor a <3-> parancsot kell begépelnünk az \item után. Az előző leckében is használt felsorolás most a következőképpen néz ki:

\begin{enumerate}
\item<1-> GDP árindex
    \begin{itemize}
    \item<2-> mindazon termékek és szolgáltatások árának átlagos változását méri, melyek beletartoznak a GDP-be.
    \item<2-> tárgyidőszaki árindex
    \item<2-> alulbecsli a megélhetési költségeket
    \end{itemize}
\item<1-> CPI -- fogyasztói árindex
    \begin{itemize}
    \item<3-> csak a fogyasztói kosárba tartozó termékek árának átlagos változását méri (akkor Törökország és az USA fogyasztói árindexe tényleg összehasonlítható?
    \item<3-> bázisidőszaki árindex
    \item<3-> felülbecsli a megélhetési költségeket
    \end{itemize}
\end{enumerate}

És pdf-re fordítva (persze preambulummal, és a szinte már kötelező színváltoztatással)
A következő lecke 2011. szeptember 12-én (hétfőn) lesz, de még mindíg a beamer-nél maradunk (hiszen előadást legalább egyszer mindenkinek kell majd élete során tartania – lásd záróvizsga – és ha úgyis megtehetjük, miért ne erősítenénk a tartalmat szép külalakkal?)

018. lecke

Bár nagyon elégedettek vagyunk a GDP deflátort, és a fogyasztói árindexet összehasonlító előadásunkkal, egy elemmel azért még javíthatnánk annak minőségén, és információ-tartalmán: beilleszthetnénk egy olyan ábrát, amely egy adott országra vonatkozóan mutatja a két változó időbeli alakulását.

Mi sem egyszerűbb! Adatokat gyűjtünk, és készítünk belőle egy ábrát (vagy, miután ez csak egy példa, letöltünk egy ábrát az internetről, nekem gdp_cpi.png néven sikerült — persze az ennél sokkal gyakoribb jpg kiterjesztéssel is működik majd a parancs, sőt egyéb kiterjesztésekkel is). Fontos, hogy az ábra abba a mappába kerüljön, ahová az előadás-file-t raktuk. Utána már csak két dolgunk van

  1. file-unk preambulumát ki kell egészíteni a \usepackage{graphicx} paranccsal (igen, “cx” van a végén nem elírás), és
  2. egy új oldalon (azaz \begin{frame}…\end{frame} parancspár között) ki kell adnunk az \includegraphics{…} parancsot, ahol a helyére a kép-file neve kerül, azaz jelen esetben \includegraphics{gdp_cpi.png}

Az eredmény:
A kép persze túl nagy (vagy más esetben túl kicsi) az oldalhoz képest, így méretén is érdemes módosítani. Méretet egy opcióval módosítunk, ahol az \includegraphics[…]{gdp_cpi.png} parancsban hirtelen megjelenő szögletes zárójelben lévő helyen vagy azt határozzuk meg, hogy mekkora legyen a kép szélessége, így parancsunk \includegraphics[width=10cm]{gdp_cpi.png}-ré változik, vagy azt hogy mekkora legyen a magassága, és akkor a helyes parancs az \includegraphics[height=6cm]{gdp_cpi.png}, vagy mind a szélességet, mind a magasságot mi szeretnénk beállítani \includegraphics[width=10cm,height=6cm]{gdp_cpi.png}, de ebben az esetben elképzelhető, hogy groteszk módon eltorzult ábrához jutunk, ami ellenjavallt, ha meg akarjuk őrizni előadásunk komolyságát. A szélesség opciót választva az eredmény:
Egy idősor ábrázolásánál nem a leghasznosabb, de más képek beillesztésénél esetleg jól jöhet, hogy az angle=45 opcióval 45 fokkal, az angle=17 opcióval 17 fokkal, az angle=92 opcióval 92 fokkal tudjuk az óramutató járásával ellentétes irányba forgatni a képet. Az \includegraphics[angle=49,height=6cm]{gdp_cpi.png} parancsot használva például az eredmény:
Azt, hogy a LaTeX az oldal közepére illesztette a képet úgy értem el, hogy az \includegraphics[angle=49,height=6cm]{gdp_cpi.png} parancs előtt kiadtam egy \centering parancsot.

Mára ennyi, mindenki próbálkozzon még több kép beillesztésével, átméretezésével, és elforgatásával. A következő lecke anyaga 2011. szeptember 19-én lesz elérhető.

019. lecke

Néha eléggé feldobja a prezentációt, ha abban a megfelelő szöveget egy háttérkép előtt szerepeltetjük.

Mi sem egyszerűbb! Szerzünk egy képet (lehetőleg közepes felbontásút, jpg formátumban, nekem ez most a kep01.jpg), elhelyezzük ezt a képet abban a mappában, amiben dolgozni fogunk, és a tex file megfelelő részébe begépeljük a következő parancssort

{
\usebackgroundtemplate{\includegraphics[width=\paperwidth]{kep01.jpg}}
\begin{frame}[plain]

Ide kerül a szöveg, például az, hogy a dolog nyilván Japánra is
igaz lenne, ha találnánk erre az országra vonatkozó GDP-deflátor,
és CPI adatokat.

\end{frame}
}
Azaz:
  • a \begin{frame} parancs után kiadunk egy [plain] opciót, hogy felső, és alsó menüsorok ne zavarják a háttérképet.
  • A \begin{frame} parancs elé kerül a \usebackgroundtemplate{\includegraphics[width=\paperwidth]{kep01.jpg}}, amivel gyakorlatilag beillesztettük az adott oldalra a kép01.jpg-t háttérképként. A with=\paperwith opcióval az oldal méretével megeggyező méretűvé varázsoltuk képünket.
  • Az egész parancssort kapcsos zárójelek közé pakoljuk, amivel megakadályozzuk, hogy a LaTeX az összes többi oldal háttereként ezt a képet használja.

Az eredmény:Azt gondolom észre lehet venni, hogy azért még nem minden tökéletes, az általunk választott képen a felirat nem annyira jól látszik. Vagy a képpel kell valamit csinálnunk (minél egyszerűbb, és minél nagyobb azonos színű területek vannak rajta, annál jobb), vagy a felirattal (betűtípus, betűméret, középre rendezés, egy kis háttér) de erről majd egy másik leckében, de nem a következő 2011. szeptember 26-án (hétfőn) esedékesben.

020. lecke

Ideiglenesen egy kicsit eltávolodunk a színes-szagos előadásoktól, és a szemináriumi feladatok felé vesszük az irányt. A Makroökonómia Tanszék (ezek vagyunk mi) fő tantárgya ebben a félévben a nemzetközi gazdaságtan, és így a második-harmadik hét felé mindenki nyilvánvalóan “kéttermékes-kis-nyitott-gazdasásos” feladatokat old meg (vagy készít), melyben formálisan is jellemeznünk kell az X, és az Y terméket előállító iparágat, a munkapiacot, és a reprezentatív fogyasztó ízlésvilágát, azaz meg kell adnunk legalább 4 egyenletet. Használhatnánk persze a már ismert $$…$$ jeleket, de ezzel egyenleteink eléggé rendezetlenül helyezkednének el a feladatban, ami sem rólunk, sem a feladatról nem tesz kedvező benyomást.
Két dolog bemutatására azért jó volt az előbbi file

  • egyrészt kiderül belőle, hogy az “L felülvonás”-t Tex-ben a \bar{L} parancs segítségével képezhetjük, illetve
  • a logaritmust szintén egy beépített parancs, az \ln{…} adja meg, ahol a helyére a megfelelő képlet-elem kerül.

Ahhoz, hogy egyenleteink rendezettebbek legyenek, egy package-re lesz szükségünk — azaz be kell írnunk a preambulumba, hogy \usepackage{amsmath} –, valamint a \begin{align}…\end{align} környezetre. A \begin{align} … \end{align} parancspár közé kerülnek az egyenleteink. Minden egyenletet új sorba kell írnod, a sor végét azzal kell jelezned, hogy begépelsz két backslash-t (\\), és egy & jellel kell jelezned a program felé, hogy az egyenlet melyik pontjához igazítsa a LaTeX a következő egyenletet (általában az egyenlőség-jel elé rakjuk ki ezt a jelet, így a program az egyenlőség-jeleket igazítja egymás alá).

A TeX file most:

\documentclass{article}

\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage{amsmath}

\title{Ricardói modell}
\author{csakmakro.wordpress.com}

\begin{document}
\maketitle

\section{feladat}
Az általunk vizsgált kis, nyitott gazdaságban csupán két terméket, $X$-et,
és $Y$-t állítanak elő, olyan technológiával, mely csupán egyetlen termelési
tényező, a munkaerő felhasználását igényli. A termékek létrehozása nem követel
speciális szaktudást, így a munkaerő szabadon áramolhat a két iparág között.
A termelés technológiai részleteit, a munkapiac helyzetét, illetve a
reprezentatív fogyasztó ízlésvilágát az alábbi függvények segítségével
jellemezhetjük:

\begin{align}
Q_{X} &= 22L_{X}\\
Q_{Y} &= 0,37L_{Y}\\
\bar{L} &=1987=L_{X}+L_{Y}\\
U &= \ln{D_{X}}+\ln{D_{Y}}
\end{align}

\end{document}

…és az eredmény:
Az egyenlőség-jeleket egymás alá igazítottuk, de a LaTeX egy kicsit túl is teljesítette feladatát, és beszámozta nekünk az összes egyenletet. Ha ezt nem akarjuk, akkor a \begin{align}…\end{align} környezet helyett a \begin{align*}…\end{align*} környezetet kell használnunk, ezt az apró javítást elvégezve az eredmény:
Persze néha nagyon is szükségünk van az egyenlet számozására, de erről majd a következő leckében 2011. október 3-án.

Figyelem!!!

Technikai okok miatt (a wordpress e hosszú oldalt szerkesztés előtt már csak egy-két perc várakozás után hajlandó betölteni — igen, kevésnek hangzik, de ha már írnál, akkor idegesítő súrlódás) új oldalt kezdtünk, melyet megtalálhatsz itt (vagy a Kurzusok menüpont LaTeX 21-… alpontjában). Azért ne hanyagold ezt az oldalt se! Az oldal elején lévő link-gyűjtemény továbbra is fontos, és hasznos!

Reklámok

6 hozzászólás a(z) LaTeX 1-20 bejegyzéshez

  1. Melinda szerint:

    Érdekes ez a LaTex program, de a 7 lecke során felsoroltakat ugyanilyen szépen meg tudtam csinálni Word2007-ben is, amihez nem kell megtanulni speciális kifejezéseket, átláthatóbb, és ugyanúgy lehet PDF-fé konvertálni.

    • csakmakro szerint:

      Az első pár lecke valószínűleg minden “szövegszerkesztő” tanulása során ugyanolyan lenne (bár a képletek tipográfiai minősége a word-ben, és a LaTeX-ben összehasonlíthatatlan, a word nem ismeri az automatikusan számozott fejezeteket-alfejezeteket, és word-ben a felsorolások tipográfiai igazítása is beletelne némi időbe úgyhogy én már az első 7 leckében is látok különbséget). Igazán sok különbséget akkor fogsz észrevenni, ha (i) nagyobb terjedelmű művet írsz, (ii) nagyon sok képlettel — ami makroökonómiából azért nem annyira elképzelhetetlen, (iii) nagyon sok képletre, irodalomra, ábrára, vagy táblázatra való hivatkozással; vagy lehet, hogy már akkor is, ha egy makro feladatot szeretnél készíteni, 4 képlettel, melyeket word-ben hiába is próbálnál normális formában egymás alá igazítani.

      Ez majd csak később jön, de gyakorlatilag minden magára adó egyetem, vagy közgazdasági szakfolyóirat rendelkezik sablonnal, azaz később még csak gondolkodni sem kell azon, hogy milyen betűtípust használjuk, hányas sorközzel, mennyiben legyen más egy tétel, vagy egy definíció szedése, mint a főszövegé …., a cikkünk automatikusan fog profi, és komolyan veendő látszatot ölteni.

      További előny, hogy ingyenes, és portable, azaz mindig nálad lehet, és tényleg csak a tartalommal kell foglalkoznod (a szörnyűnek látszó parancsszavak egy idő után teljesen természetesnek látszódnak).

      Remélem azért követsz bennünket továbbra is, és a 100. leckénél már úgy fogod gondolni, hogy megérte!

  2. Liszkay Béla szerint:

    Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra. Powerpointban szerettem volna megoldani egy matematikai prezentációt. Nagyon nehezen sikerült is, 3 délutánom ráment. A legnagyobb gond az volt, hogy ha valamit elrontottam, akkor az összes fólián ki kellett javítanom, ui. a képletek elcsúsztak volna.
    Ezzel a programmal viszont sikerült 2 óra alatt megoldani a problémámat (az ön segítségével). Powerpointban több éves gyakorlatom van, míg LaTeX-hal egy hete foglalkozom.
    Nemcsak rövidebb ideig, sikerült megoldanom, hanem jobban is. Mivel tetszőlegesen színezhetem a képleteket, ha kell akkor a prezentáció közben más színnel kijelölhetem azt a képletet, amire hivatkozni szeretnék, majd visszajelölhetem a többi képlet színére.
    A tex dokumentum 3kByte, ezzel szemben a powerpointos 1,8 Mbyte. A pdf-be konvertált dokumentumok nagyjából egyforma méretűek, csak azt a MikTex jóval gyorsabban konvertálta át.
    Köszönöm a segítséget és várom a további leckéket.

  3. planimeter szerint:

    Ez egy nagyszerű lap. Gratulálok és köszönöm.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s